Szerencsejáték, vagy komoly szellemi munka?
Ezzel a póker hivatalosan is olyan szellemi sportokkal vált egyenrangúvá, mint a sakk, a bridzs vagy a go. Mi több, ezzel a póker 2012-ben a Szellemi Sportok Világjátékán (WMSG) is debütálhat, melyet a londoni olimpia keretein belül rendeznek meg. Az első ilyen verseny egyébként a 2008-as pekingi olimpia után kezdődött, melyen 143 országból érkező 2763 játékos mérhette össze erejét és tudását.
Nyilván sokan nem értik, hogy mit keres a póker a szellemi sportok között, miféle komoly szellemi tevékenységet igényelhet egy szerencsejáték. Nekünk, magyaroknak kellene ezen a legkevésbé meglepődnünk, hiszen egy világhírű magyar tudós, a számítógép atyja, Neumann János volt a játékelmélet kidolgozója. (A koreai háborúban például a játékelmélet kiértékelésének volt köszönhető, hogy az USA nem támadta meg Kínát!) A szívesen pókerező Neumann nevéhez fűződik egyébként az egyik első pókermodell kidolgozása is.
Napjainkban is komoly kutatás folyik a pókerelmélet terén. Kanadában, az edmontoni Alberta Egyetemen még egy külön póker-kutatócsoport is alakult, ahol a mesterséges intelligencia segítségével próbálják megérteni és modellezni a pókerjáték stratégiájának mélységeit.
Valószínűleg az sem véletlen, hogy sok profi pókerjátékos kezdte matematikusként a karrierjét. Talán az egyik legjobb példa erre Chris „Jesus” Ferguson, a 2000. évi póker-világbajnokság (WSOP) győztese. Ő maga számítástudományból doktorált, de lehet, hogy segítségére volt édesapja is, aki az amerikai UCLA Egyetem matematikaprofesszora, kutatási területe pedig éppen a játékelmélet.
Dr. Tobias Georgi, a világ legnagyobb pókeriskolája, a Pokerstrategy.com oktatásért felelős vezetője kérdésünkre elmondta, hogy az ő szakértőik is figyelemmel kísérik a legfrissebb tudományos eredményeket, és azokat folyamatosan beépítik az általuk oktatott stratégiai tananyagba.
Említ egy példát is: az a kérdés, hogy egy adott szituációban milyen gyakran érdemes blöffölni, szintén a játékelmélet alapján válaszolható meg. Ha ellenfelünk játékát elég hosszú időn keresztül figyeljük, megbecsülhetjük, mekkora valószínűséggel tartja majd a tétünket. Ekkor nincs más dolgunk, mint hogy stratégiájára (amit megadási valószínűsége számszerűsít) megtaláljuk a legjobb választ. Persze ha ellenfelünk jó játékos, ő is figyelemmel kíséri a mi játékunkat, és ő is a legjobb válaszreakciót fogja adni a mi blöffölési gyakoriságunk esetén. Amennyiben mindkét játékos optimálisan akar játszani, ezzel biztosítva, hogy a másik nehogy kihasználja a hibáit, a fenti helyzetben a blöffölési, illetve a megadási valószínűségeket az ún. Nash-egyensúly (Nash equilibrium) fogja meghatározni. John F. Nash, a négy Oscar-díjat és négy Golden
Globe-díjat besöprő Egy csodálatos elme című film hőse, ennek az elméletnek a kidolgozásáért kapta meg az 1994. évi közgazdasági Nobel-díjat.
Dr. Georgi szerint ez az utolsó mondat már azt is sejteni engedi, hogy miért fektetnek ekkora energiát a kutatók egy „szerencsejáték” elemzésébe. A póker nagyon jól modellezi a gazdasági folyamatokat, így segítségével azokat is könnyebben megérthetjük. Tulajdonképpen egy pókerjátékos munkája leginkább egy brókeréhez hasonlítható, aki folyton a nyereséges befektetéseket keresi egy meglehetősen információhiányos környezetben.