„A hirtelen szívhalál eredetét már a gyerekkorban kell keresnünk” – mondta lapunknak Zipes professzor. „A koleszterin igen korán, már hatnyolc éves kortól megjelenhet a szívkoszorúerekben. Ezért amikor egy 40-50 éves embernek szívrohama vagy hirtelen szívleállása van, akkor a betegség gyökereit már évtizedekkel korábbról kell keresnünk. A gond az, hogy a betegség kezdeteinek nincs semmi jele. A megelőzést már gyerekkorban ajánlatos elkezdeni. Ennek legmegfelelőbb módja az elhízás elkerülése, a fizikai aktivitás.” Persze amikor egy 30–35 évesnél fi atalabb élsportoló esetében következik be a hirtelen szívhalál, ennek oka általában veleszületett rendellenesség – állítja a professzor. Ilyen például a túl nagy szívizom vagy a genetikai eredetű szívritmus-rendellenesség. A sajtóban gyakran tévesen nevezik a hirtelen szívleállást szívrohamnak vagy szívinfarktusnak. Nem erről van szó.

Az élsportolók szűrővizsgálatát – Amerikában főleg a magas költségek miatt – erősen vitatják. Olaszországban, ahol az elmúlt két évtizedben kötelezővé tették az élsportolók szűrését, jelentősen ritkult körükben a hirtelen szívhalál.

egy teljes genetikai szűrés ötezer dollárba került, ma már vannak cégek, amelyek ötszáz dollár alatt is elvégzik. S ez még a jövőben tovább csökkenhet.) A genetikai szűrés azonban a hirtelen szívhalál vonatkozásában Zipes professzor szerint ma még nem sok információt ad. Nagyon nehéz ugyanis géntérképünk alapján kimutatni a hirtelen szívhalál kockázatát. Az amerikai szakember Magyarországon a hirtelen szívleállás eredményes kezelésére a külső defibrillátorok alkalmazását tartja a legmegfelelőbbnek. Náluk egy-egy kijelölt házban lezárt dobozban tartják a defibrillátort, amelyhez a környék lakóinak van kulcsa, és szükség esetén be tudnak avatkozni.

Douglas P. Zipes