Az idei madarak fák napja alkalmából nyílik meg a Nógrádi Történeti Múzeum első természettudományos témájú kiállítása. Salgótarján madárvilágának rendszeres felmérései az 1960-as években kezdődtek errefelé. Ebben az időben kezdett a kakukk életével és szokásaival behatóbban foglalkozni Varga Ferenc, s az ő emlékének szentelte a kiállítást a házigazda intézmény, valamint a kiállítást rendező Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Az amatőr természettudós engedéllyel, bemutatás céljára kezdte gyűjteni a kakukktojást. Gyűjteménye, amelyet a hatvanas, hetvenes években állított össze, igazi ritkaságnak számít. A nyolcvanas évek elején egy holland gyűjtő kétmillió forintot ajánlott a tojásokért – nem adta. Így ha a tojások nem is, a publikációi viszont e témában határainkon túlra is eljutottak.

Varga Ferenc gyűjteménye sok-sok tévhitet oszlat el. Egyebek közt azt, hogy a kakukkmadár tojása minden esetben hasonló a gazdamadáréhoz. Az erdei pityer tojása lilás, márványozott mintájú, a közé tojt kakukktojás zöldesszürke és petytyes. A fekete rigó esetében viszont nagyon hasonló a két tojás, csakhogy a fekete rigóé nagyobb, miközben a kakukkmadár a nagyobb testű. Látható a tárlókban olyan házi rozsdafarkú fészkébe rakott fehér kakukktojás, amely szinte a megtévesztésig hasonló, ennek oka az lehet, hogy ez a kakukkcsalád feltehetően több generáción keresztül a rozsdafarkút szemelte ki a gazdamadár szerepére, ugyanakkor egészen különböző tojáskombinációkat is bemutat a salgótarjáni tárlat. AMagyarMadártani és Természetvédelmi Egyesület nógrádi vezetője, Papp Ferenc a fészekparazita kakukk változékony génállományával magyarázza a tojások sokféleségét.

Salgótarján első természettudományos tárlata kiemelten foglalkozik a madárvédelemmel. Az itt előforduló madarakat pedig a miskolci természetfotós, Nehézy László tárgyszerűen pontos felvételei segítségével mutatják be a kiállításon.

Kis ornitológiai fejtörő: melyik a kakukktojás? A szerző felvétele