Csobbanásnyi energia Pornóapátiból

Pornóapáti kétségkívül furcsa neve valószínűleg a szláv Pernovo helynévből származik, eredete ismeretlen, németül Pernaunak hívják. Névutótagja egykori ciszterci apátságára utal. Az osztrák határ melletti kis településen a biomasszatechnológia alkalmazása mellett törpe vízerőmű is hozzájárul a zöldenergia-termeléshez. A fejlett rendszer bővítését tervezik.

A környezettudatos projektjeiről és nevéről ismert Pornóapáti korán felfedezte a falu határán folyó Pinka adta lehetőségeket. 1921-ben vízimalom létesült, amit a helyi földesúr, egy bajor herceg – akinek a határ mindkét oldalán nagy erdő- és földbirtokai voltak – többször felújított, automatizált, 1951-ben pedig törpe vízerőművé alakítottak. Jelenleg a Rappold és Penz Vízerőművek Kft. üzemelteti. A megtermelt áramot zöldenergiaként az országos hálózatba táplálják.

Az erőmű „lelke” egy vízszintes és egy függőleges turbina, a vízállást pedig négy zsilipkapu szabályozza. Ezek a kapuk teljesen automatikusak, de szükség esetén kézzel is fel- és leengedhetőek. Ezek közül hármat a mindennapokban, egyet pedig árvíz esetén használnak. A víz tisztaságáról pedig egy gereb gondoskodik, negyedóránként eltávolítva a felgyűlt hordalékot. Vízszűke esetén sincs áramszünet, ilyenkor egy benzinmotoros áramfejlesztő (aggregátor) segíti a működését.

A Nemzetközi Vízügyi Projekten belül újabb fejlesztéseket terveznek, amelyekhez az osztrák és magyar hatóság beleegyezése szükséges. Pornóapáti önkormányzata a biológiai egyensúly megtartására törekszik, ezért hallépcső és bukótáblás zsilipkapuk építésére pályáztak. A jelenlegi zsilipek ugyanis redőnyként működnek, a bukótáblásak fölött viszont át tudnak úszni a halak, miután a duzzasztott vízszintet állandósították.

Már az ókorban is igénybe vették a folyóvizek hasznos munkáját. Kínában, Egyiptomban és Mezopotámiában vízkerekek segítségével biztosították a mezőgazdaságban a földek öntözését és az emberek ivóvízellátását. Az első turbinák, amelyek elektromos áramot termeltek, a XIX. században jelentek meg, visszaszorítva a mechanikai energiát előállító vízkerekeket. A vízi erőmű, általában gáttal elrekesztett folyó vagy patak vizéből, turbinák és generátorok segítségével villamos energiát nyerő duzzasztómű. A kitermelt energia nagysága függ az átzúduló víz menynyiségétől és az esési magasságtól. A Renewables Global Status Report adatai szerint 2005-ben a világ megújuló energiaforrásainak 63 százalékát tette ki a víz energia.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.