Újraépítették a százéves Szitakötőt
Adorján János magyar gépészmérnök 1909-ben gróf Andrássy Géza, anyagi támogatásával, ahogy ma mondanánk, szponzorációjával építette meg Libelle (Szitakötő) elnevezésű, kéthengeres Adorján–Derics-motorral szerelt repülőgépét. Az első sikeres startra 1910. január tizedikén került sor Rákosmezőn, így idén éppen százéves a magyar motoros repülés. A Szitakötő másolata köszönti a betérőket a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum megújult Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállításán. Ez is drótokból, vászonból, vékony lécekből készült, bumfordi orrán ott a kéthengeres motor hajtotta lapát, mögötte a rézből készült cső alakú benzintartály. A gépmásolatot Váradi László készítette atkári műhelyében.
„Tavaly tavasszal fogalmazódott meg bennem, hogy a századik évfordulót akkor ünnepelnénk meg méltóképpen, ha elkészítenénk az első motoros gép hiteles másolatát. Korabeli fotók, illusztrációk, feljegyzések alapján, illetve a megmaradt egyetlen motor segítségével elkezdtük építeni a Libelle-t” – nyilatkozta lapunknak Váradi László. A modellnek nincs eredeti, illetve működőképes alkatrésze, minden utángyártott. A műgép mellett viszont ott látható egy eredeti motor. Ötven százalék az esélye annak, hogy éppen ezzel repült Adorján János, hiszen annak idején kettő készült ebből a típusból. A Libelle két felszállást ért meg, a néhány perces utak során harminc-negyven méteres magasságba jutott, majd több-kevesebb sérüléssel landolt a szerkezet.
Adorján János nem tökéletesítette a gépet, inkább épített egy újabbat, a Struccot, de ezzel sem bíbelődött túl sokáig, mert rájött, hogy számára az igazi kifutási lehetőséget az autógyártás kínálja. A Mercedes gyár magyarországi képviselője lett, majd a második világháború után az Ikarus buszgyár első főmérnökeként dolgozott.
A Petőfi Csarnok emeleti részén, meg egy kicsit a földszinten, négyezer négyzetméteres repüléstörténeti bemutató kínál látnivalót. A negyedszázada felépített – télen bezáró, majd tavasszal újra nyitó –kiállítás anno 26 repülőgéppel indult, a Libelle-vel együtt ma már 54 műszaki csodában gyönyörködhet az ember. A magyar légi irányító szervezet segítségével felújított kiállítás része például az aszódi Lloyd prototípus. Az 1914-ből megmaradt, hathengeres, 106 kw-os teljesítményű motorral hajtott gép az első ipari módszerekkel előállított magyar repülőgép. A szerkezet az 1914-es asperni versenyen három magassági világrekordot ért el – egyszer 6170 méterre emelkedett –, a következő években a balkáni hadszíntérek felett végzett felderítő repüléseket. Történelmünkre is hatással lehetett volna egy másik repülőgép, de mert a terv nem sikerült, lábjegyzetté egyszerűsödött históriánkban. Egy Junkers F–13-as gépről van szó. 1921 őszén ezzel érkezettMagyarországraIV. Károly, de a királypuccs nem járt sikerrel, ráadásul a gépet is lefoglalta a magyar állam. Az Ad Astra nevű svájci társaságtól kölcsönzött Junkers F–13 a világ első fémszerkezetű polgári repülőgépe. Az ötüléses a világ legrégibb fennmaradt példánya ebből a típusból.
Idősebb Rubik Ernő számos alkotása mellett mezőgazdasági és iskola-repülőgépeket, dugattyús repülőgépmotorokat, forgómotorokat, sugárhajtóműveket is láthatunk. Kipróbálhatunk repülési szimulátorokat, rácsodálkozhatunk egy TU–154-es pilótafülkéjére, korabeli repülős öltözetekre. Jövőre újabb nagy dobásra készülnek a múzeum irányítói, hiszen méltóképpen szeretnék megünnepelni Gagarin űrrepülésének ötvenedik évfordulóját. A legnagyobb dobás mégis az lenne Kócziánné Szentpéteri Erzsébet, a múzeum főigazgatója szerint, ha a kollekció a jelenleginél méltóbb helyre kerülhetne. Mondjuk egy évtizeden belül.
Amikor három repülőgépgyárunk volt...
Budapesten már 1913-ban megalapították a Magyar Repülőgépgyár Rt.-t /MARE, melyet egy évre rá a mai Hungária krt. és Váci út sarkáról áttelepítettek Albertfalvára, ahol ez lett az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb repülőgépgyára. 1914. április 30-án megalapították Aszódón a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyárat, így az első világháború kitörésekor már két repülőgépgyára volt Magyarországnak, melyekhez 1916-ban a Magyar Általános Gépgyár mátyásföldi repülőgépüzeme is csatlakozott. A Magyar Automobil Rt. aradi telepén is jelentős repülőgépmotorgyártás folyt 1919-ig. Az első világháború alatt magyar gyárak 2029 repülőgépet készítettek. A párizsi döntések után a termelés egy időre leállt. A második világháború alatt a gépgyártás ismét fellendült, de csak átmenetileg. A legkiválóbb magyar tervező idősebb Rubik Ernő volt, aki 28 különböző típusú vitorlázó repülőgépet és 5 motoros repülőgépet alkotott 1935 és 1987 között, világviszonylatban is jelentős szabadalmait alkalmazva. Felismerte, hogy az ipari méretű repülőgépgyártás megindításának előfeltétele a sorozatgyártásra alkalmas repülőgéptípusok létrehozása. 1936-ban Mitter Lajossal megalapította az Aero-Ever Kft. vitorlázórepülőgép-gyártó üzemet Esztergomban, melynek vezetője, majd üzemigazgatója is volt.
