Egy német úrnak pszoriázisa van, ami se nem hír, se nem ritkaság. Az illető történetesen feltaláló és fűtési rendszerekkel foglalkozik. Néhány éve zárt rendszerű fűtőfolyadékok hőátadásának optimalizálásán dolgozott, amikor felfedezte, hogy az egyik, bőrére került folyadéktól elmúltak a tünetei. Szerencséjére cége kapcsolatban állt egy magyar vállalattal, amelynek egyik társtulajdonosa orvos, és hozzá fordult, magyarázná meg a hirtelen szerencse okát.

Dr. Feleki Attila érdeklődését felkeltette az eset, és belevetette magát a szakirodalomba. Átnézte, melyek lehetnek a folyadéknak azok az elemei, amelyek egyáltalán hathatnak a pikkelysömörös bőrre. Azokat a sókat, amelyeket végül talált, a könnyebb használhatóság végett különféle összetételben krémformába vitte, és az illetőn és több, pszoriázisban szenvedő ismerősén is kipróbálta. A készítmény egyre több esetben hatott, méghozzá nem is kis mértékben, ezért a magyar orvos cége felkért egy svájci klinikát, vizsgálja meg az anyagot pszoriázisos betegeken.

A teszteredmények kiválóak lettek, ezért első lépcsőben a cég a készítményt kozmetikumként kezdte értékesíteni az Európai Unió több országában. Csakhogy időközben megváltozott az uniós törvényi szabályozás. Ma már nem lehet kozmetikai krémekre bármiféle terápiás hatást ráírni, még ha ez idehaza a különböző boltok választékát nézve sokszor úgy is tűnik. A lehetőség – ha a hihetetlenül drága és kis magyar vállalkozásoknak elérhetetlen, gyógyszerként való minősítést nem számítjuk – az úgynevezett orvostechnikai eszköz kategória, ami lehet bőrgyógyászati terápiára alkalmas krém is, ha annak elsődleges hatása nem farmakológiai, hanem biofizikai, de a működési mechanizmust, a hatékonyságot és a biztonságos használatot szigorúan dokumentált bizonyítékokkal alá kell támasztani.

Nos, Felekiék ebben az irányban mozdultak tovább, miközben újabb hatóanyagokkal továbbfejlesztették az összetételt, amelyek hatására 30 százalékkal nőtt a hatékonyság. Idehaza mindenütt falakba ütköztek, az illetékesek nem voltak hajlandók segíteni. Ekkor – lévén a cég társtulajdonosa holland – a holland egészségügyi tárcához fordultak. Leírták a hatásmechanizmust, az anyag összetételét, az addigi eredményeket, és láss csodát, ott alig egy héten belül bizottságot hívtak öszsze. Ingyen hozzájárultak, hogy amennyiben a beadványban leírt anyag minden törvényi feltételnek megfelel, elfogadják orvostechnikai eszközként, ami ilyen célra szolgáló készítmény esetében precedensértékű eset lenne Európában. A követelmények a szer hatására vonatkozó tudományosan megalapozott, bizonyítékértékű dokumentációt és uniós minőség-ellenőrzési rendszert jelentett. Ennek elkészítésében egy német klinika segítségét vették igénybe, és az anyag fél éven belül Hollandiában meg is kapta az engedélyt. Ez több mint egy éve történt.

Hollandiában háromnegyed éve patikákban és magasabb színvonalú drogériákban már kapni is lehet a krémet, amelyet a cég Magyarországon gyárt. Nemrég Európa legnagyobb, recept nélküli terápiás készítményeket forgalmazó cége vette meg az uniós terjesztés jogát. Az idén húsz országban vezetik be, remélik, hazánkban is, igaz, idehaza az atópiás dermatitisz elleni krémük lesz az első, hisz az is engedélyezett terápiás termék.

Magáról a készítmény hatásmechanizmusáról Feleki doktor annyit árul el, hogy ionösszetevői révén és helyi elektromos potenciálváltozás előidézésével aktivizálja a bőr öngyógyító képességét és csökkenti a pikkelysömörre jellemző elszarusodott bőrsejtek szaporodási sebességét. Emellett növeli a bőr nedvességtartalmát és fokozza a védőréteg funkcióját. A betegség enyhe és közepes bőrtüneteinek kezelésére ajánlott, s különösen jól vizsgázott a más anyagokkal szemben gyakran ellenálló, tenyéren lévő tünetek ellen, ahogy meggyőző eredményeket értek el a krémmel a fényterápia kiegészítő kezeléseként is.

Mint Feleki Attila mondja, a pikkelysömör elleni, gyógyszerként kapható krémekben jelenleg főleg szteroidot és egy D-vitamin-származékot kombinálnak. Ezeket azonban csak korlátozott ideig lehet adni, ellentétben az új készítménnyel, amely a gyógyszeres kezelések szüneteiben is jól használható terápiás alternatívaként.

A feltalálók a siker ellenére mindamellett most már óvatosak. Úgy fogalmaznak: „A pikkelysömör elleni különféle kezelési módok összehasonlítását lehetővé tevő, nemzetközi szakirodalomban használatos PASI index 50, illetve 75 százalékos javulása egyező értékeket mutat a gyógyszerkészítmények hatékonyságával.” Ez azonban egy ilyen betegség ellen nagy szó.

Lám, hová vezet egy véletlen felismerés és egy ügyes, innovatív csapat találkozása.