Az elhízás testünk védekezése

A kövérség valamiféle védelmet ad a szív- és érrendszeri betegségek ellen. Testünk ugyanis a legújabb vizsgálatok szerint a kövérséggel egy darabig védekezik a mértéktelen zsír- és cukorfogyasztás ellen.

A helytelen táplálkozás legkárosabb következménye, a zsír- és cukoranyagcsere-zavar, melynek ténylegesen az az oka, hogy a zsíros és cukorban gazdag élelmiszerek mértéktelen fogyasztása következtében a zsírsejtek túltelítődnek és képtelenné válnak a kövérségre jellemző raktározásra. (Tudvalevő, hogy cukorból a szervezetben ugyancsak zsír lesz.) Ilyenkor lép fel az úgynevezett metabolikus szindróma és ez az igazi veszély, nem maga az elhízás.

Ez akkor kezdődik, amikor a zsírral telítődött zsírsejtek szétesnek, belőlük telített zsírsavak áradnak a vérbe, majd a májba, hasnyálmirigybe és a szívbe. A folyamat hasonlít ahhoz, mint amikor egy olajtanker léket kap –mondja találóan Gökhan Hotamisligil, a Harvard Egyetem munkatársa.

Roger Unger és Philip Scherer dallasi diabetológusok az utóbbi évek szakmai közleményeit tanulmányozva arra a következtetésre jutottak, hogy a metabolikus szindróma kifejezetten sovány kísérleti állatokban is fellép. A kövérség és a metabolikus szindróma valóban nem jár együtt emberekben sem, egy 2008-as amerikai felmérés szerint például a kövérek egyharmadában nem jön létre, míg a soványak egynegyedében kialakul. Elsősorban a hasi típusú elhízásnál gyakori, amelynek szinte természetes következménye a magas vérnyomás és az érrendszeri károsodás, majd a szívbaj.

Preeti Kishor és munkatársai a jelenség kísérleti igazolását végezték el és a New York-i Albert Einstein Intézetben 30 önkéntes vérébe egyenként annyi zsírt fecskendeztek, amennyi egy gyorséttermi burgerszendvicsben fellelhető. Ami ezután történt, a kutatókat is meglepte, A PAI–1 (plazminogén-aktivátor-inhibitor) nevű anyag termelése a szokásos mennyiség ötszörösére ugrott.

A PAI–1-ről tudvalevő, hogy nélkülözhetetlen a metabolikus szindróma kialakulásához. Fokozza az inzulin rezisztenciát, továbbá a véralvadást, azaz a stroke és szívinfarktus valószínűségét. Ezt a PAI–1-t részben maguk a zsírsejtek, részben a zsírszövetbe hatoló immunsejtek, a makrofágok termelik.

Azt is megfigyelték, hogy azok az egerek, amelyekből mesterségesen „kiütötték” a PKR nevű gént, még zsírdús étrenden tartva sem lesznek túlsúlyosak és metabolikus szindróma sem alakul ki náluk. Ha tehát ezt az emberekben is meglévő gént egyszer majd blokkolni tudjuk, egyszerre előzhetjük meg a kövérséget és a metabolikus szindrómát.

A metabolikus szindróma Császár Albert professzor, az Állami Egészségügyi Központ osztályvezetője szerint sem csak a kövéreket veszélyezteti. Ennek speciális (gyulladásos) állapota vezethet a kockázatok kialakulásához, és a háttérben az anyagcsere-tényezők mellett különböző kórokozók állnak. Mindez, továbbá a makrofágok említett immunválasza és a PKR gén lesz a közeljövő kutatásainak fő csapása.

Annyi bizonyos, ma a legegyszerűbb, amit tehetünk, ha kevesebbet, és zsírban, szénhidrátban szegény ételeket eszünk.

A zsírsejtek egy idő után nem bírják a terhelést és ekkor kezdődik a baj...
A zsírsejtek egy idő után nem bírják a terhelést és ekkor kezdődik a baj...
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.