„Igazi dél-afrikai eredetű vagyok, a legelső emberek egyenes ági leszármazottja” – állapította meg a 78 éves egyházfi nem kis büszkeséggel, amikor kiderült, hogy ősei között nem csupán bantuk, hanem a világ legrégebbi (mintegy 27 ezer éves) népeként számon tartott busmanok is fellelhetők. Desmond Tutut szüleinek keveredése miatt kérték fel a kutatásban való részvételre. Miután anyja cvana nemzetiségű, apja pedig nguni, ez azt jelenti, hogy az érsek felmenői felölelik a bantu népek azon két nyelvi csoportját, amelyek Dél-Afrika bantu népességének 90 százalékát teszik ki. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a szubszaharai Afrikában a bantuk több mint száz etnikai csoportot alkotnak, amelyek nyelvei épp oly jelentős különbséget mutatnak, mint Európában az indoeurópai nyelvcsaládon belüli eltérések.

Az érsek mindezt abból a kutatásból tudta meg, amelynek során az övén kívül egy nigé riai joruba és öt (80 évesnél idősebb) busman genomját igyekeztek megfejteni a tudósok. Az eredmények – amelyeket nemrégiben a Nature című tudományos folyóirat tett közzé – számos érdekességet mutattak ki. Kiderült például, hogy a busmanok DNS-e nem tartalmazza azt a gént, amely a bantuk nagy részét megvédi a maláriától. Az okát ugyan nem tudják, de az is törvényszerűnek bizonyult, hogy a mocsárláz legkevésbé a földművelő népeket dönti le a lábukról, a busmanok viszont szinte a legutóbbi időkig vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak.

Meglepte a tudósokat az is, hogy a körülbelül hetvenszázezer lelkesre becsült busman népesség genetikai öröksége milyen sok változatot rejt. A busmanok két fő nyelvi csoportja a Kalahári-medence déli, délnyugati vidékein él, s genetikai jellemzőik is a nyelvi eltérés mentén választhatók el egymástól.

A kutatók rámutattak, hogy a Kalahári-medence vadászógyűjtögető népei más-más módon fejlődtek, alkalmazkodva eltérő környezetükhöz. Többek között ez magyarázza, hogy olyan izomzatuk fejlődött ki, ami a gyors futásra tette őket képessé, másrészt egészen elképesztően képesek megkülönböztetni a keserű ízeket, hogy megvédjék magukat a mérgező gyümölcsök elfogyasztásától.

A kutatás célja eredetileg az volt, hogy feltárják a két legjelentősebb dél-afrikai népcsoport a bantuk és a busmanok genetikai örökségét, gazdagítva az emberi faj genetikai változatairól eddig szerzett ismereteket. Ezek most dél-afrikai genotípusokkal egészültek ki, ami segíthet az orvosi kutatásokban, hiszen a távoli cél, hogy megfigyeljék az egyes betegségek lefolyásának genotípusok szerinti eltéréseit, s talán egyénre szabva a gyógymódokat is eszerint differenciálják.

Tutu érsek: „A legelső emberek egyenesági leszármazottja vagyok”