A naprendszer keletkezésekor a Föld ikertestvérének indult bolygó mára a megvalósult pokol: közel száz atmoszférás légnyomás, kénes felhők, az üvegházhatásnak köszönhetően 460 fokos hőmérséklet jellemzi. Az egész égitestet állandóan vastag felhőtakaró övezi, ezért felszínét csak viszonylag későn, az 1990-es években sikerült nagy pontossággal feltérképezni.

Az így kirajzolódó kép – többek között a kráterezettség mértéke – azt mutatta, hogy a bolygó korához képest viszonylag fiatal a felszíne, átlagosan ötszázmillió éves, tehát jóval frissebb, mint például a Hold vagy a Mars felszíne. Ez az adat egyébként hasonló a Földre jellemző értékhez, ahol a kontinensek arculatát a kéreglemezek folyamatos keletkezése és eltűnése, a lemeztektonika állandóan újraformálja. Ilyen folyamatokra ugyanakkor a Vénuszon semmi sem utal, viszont a felvételek szerint ezernél is több vulkán található rajta.

Az egyik elterjedt elmélet szerint e vulkánok valamikor ötszázmillió évvel ezelőtt egy globális geológiai esemény során friss lávával borítottak be szinte minden elérhető területet, azóta pedig megállt ez a fajta széles körű aktivitás.Mások szerint viszont ez a forgatókönyv valószínűtlen, és úgy vélik, a vulkáni tevékenység bolygótestvérünkön is alapvetően lokális jellegű, amely különböző helyeken fokozatosan fejti ki hatását, és a folyamat talán még a közelmúltban is tartott. Maga a felszín korára kapott becslés pedig csupán az égitest egészére vonatkozó átlag, attól egyes területeken jelentős eltérés is elképzelhető. Ez utóbbi tábor álláspontját erősítik meg a Venus Express mérései.

Az űrszonda egyik műszere, az infravörös képalkotó spektrométer olyan hullámhosszakon figyeli meg a bolygót, hogy képes belátni az egyébként átlátsztalan, vastag felhőtakaró mélyébe, akár egészen a felszínig is, így hőmérsékleti térkép készíthető az érdekes régiókról. A kutatók ezzel az eszközzel vizsgálták meg egy sor vulkáni kúp környezetét. Meglepő eredményük szerint, melyről a Science című lapban számolnak be, három esetben geológiailag friss kőzetre utaló hőmérsékleti anomáliát találtak, vagyis olyan vulkánokat, amelyek lejtőit nemrég lávafolyások boríthatták.

Számításuk szerint ezek a felszíni kőzetek 2,5 millió évnél nem lehetnek idősebbek, sőt valószínűleg ennél is fiatalabbak, néhány tíz- vagy százezer évesek. A közelmúltból származó nyomok várhatóan egy lépéssel közelebb visznek egy saját bolygónkhoz hasonló égitest vulkanikus működésének megértéséhez.

Vénusz – pöfögő pokol