A hominidák (emberfélék) és az ember közötti hiányzó láncszemet találhatták meg Dél-Afrikában, ahol egy barlangban kétmillió éve élt gyermek és felnőtt lény csontvázát fedezték fel. Dél-afrikai tudósok meggyőződése szerint a csontvázak az ember őseinek egy korábban ismeretlen csoportjához tartoznak. Összekötő láncszemet képviselnek a 4 millió évtől 1 millió évvel ezelőttig élt Australopithecus, valamint a Homo nembe tartozó faj, az első szerszámkészítő, a Homo habilis („ügyes ember) között.

A majd teljes épségben fennmaradt csontvázat Lee Berger, a Witwatersrandi Egyetem professzora találtameg, amikor a Johannesburg közelében található Malapa mészkőbarlangot kutatta át. A csontvázat megvizsgáló szakemberek szerint a Homo habilis jellegzetességei megtalálhatók a különleges leleten.

Phillip Tobias dél-afrikai antropológusprofesszor, aki 1964-ban egyike volt annak a három szakembernek, akik a Homo habilist a Homo nembe tartozó új fajaként azonosította, „csodálatosnak” nevezte a leletet. Szerinte a legtöbb hominidalelet csonttöredékek, esetleg néhány fog megtalálását jelenti. Két majdnem teljes csontváz révén viszont megismerhető, hogyan néztek ki távoli őseink, mikor egyenesedtek fel és kezdtek el két lábon járni. Amennyiben fennmaradtak a felső végtag csontjai, általuk megállapítható, hogy jobbkezesek voltak-e, s mikor váltak képessé a szerszámkészítésre.

A kutatók a Science lapban már mint Australopithecus sediba – törzsi nyelven a sediba vízesést jelent – nevű leletről beszéltek. A két egykori lény csontjai mindössze egy méterre feküdtek egymástól, ami azt feltételezi, hogy egy időben haltak meg. Akár anya és gyermeke lehet a két maradvány.

Colin Groves, az ausztrál nemzeti egyetem professzora az eddigi vizsgálatok alapján azt feltételezi, hogy nem Australopithecus, hanem egy új homo faj maradványai kerültek elő. Meglehet nem is kettő, hanem mindjárt négy maradványról beszélhetünk, hiszen két lelet kiemelése jelenleg is folyik. A feltáró munka meglehetősen bonyolult, amit mi sem jellemez jobban annál, hogy a barlangból az első csontok 2008 augusztusában kerültek elő. Az elsőt – egy kulcscsontot – egyébként Lee Berger kilencéves kisfia vette észre. A fiú azt hitte, egy újabb ősantilop maradvány került elő. A tőle öt méterre ásó apja látta meg benne a hominidát.

Kordos László paleontológus, a Magyar Állami Földtani Intézet vezetője szerint eddig úgy tudtuk, hogy az első hominidák valamikor 1,8 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Ha bebizonyosodik, hogy valóban hominidáról van szó, akkor kétszázezer évvel korábban tűntek fel e csoport első tagjai. A most megtalált leletek esetében most még nehéz megmondani, hogy mennyiben tekinthetők összekötő kapocsnak. Biztos, hogy további, igen alapos, minden részletre kiterjedő anatómiai vizsgálatok kellenek. Kordos professzor szerint ebben a tudományágban mindig gondot jelent, hogy hol húzzák meg a határvonalat az Australopithecus és a Homo között. Az újabb leletek felülírják a korábbi elképzeléseket.

Amagyar antropológus nem lepődött meg azon, hogy ismét Dél-Afrikából került elő egy szenzációs maradvány. Itt találták meg az első Australopithecusként meghatározott lény csontjait, illetve ugyancsak ez az ország a hazája az első Homo sapiensként elfogadott leletnek.