Kicsit emlékezzünk vissza a középiskolai történelemórára: mi is a papírpénz? Egy banki dokumentum, azaz hiteles információ. Nos, hiteles információt nemcsak papír formában lehet kezelni. A bankkártya és a PIN kód is hitelessé tehet fizetési információkat. A bankkártya voltaképpen egy nyilvántartási szám, a PIN kód meg egy hitelesítő eszköz. Ha mindkettőt a mobiltelefonon keresztül juttatjuk el a bankhoz az ugyanezzel a bankkal szerződött boltban, akkor tudunk fizetni a mobillal.

Lehetne a mobilszolgáltató és a bank egy szervezet is. Bármelyik megbízottnál feltölthetjük az egyenlegünket, és innentől kezdhetjük a költést. Ahhoz, hogy fizessünk, meg kell adnunk egy számot és egy jelszót, meg persze az összeget és a kedvezményezett számát. A hitelesítés nem használja a telefon készülékazonosítóját, úgyhogy ha ellopják, más telefonnal is tudunk fizetni. A számot és a jelszót nem szabad megmondani a rossz fiúknak...

A mobilos fizetés a GSM-technológia USSD (unstructured supplementary service data, kötetlen formájú kiegészítő szervizadat) lehetőségét használja ki, amelyet a szolgáltatók általában csak az egyenlegközlésre hasznosítanak. Mint ismeretes, az SMS is egy eredetileg szervizcélokra tervezett lehetőséget hasznosít. Ha a munkáltató is szerződött a „bankkal”, akkor a havi fi zetés készpénzszállítás nélkül növeli az egyenlegünket ugyanúgy, mint amikor az általunk végzett szolgáltatásért más „fizet” nekünk.

Magyarországon is több lehetőség van már a mobiltelefonos fi zetésre. Budapesten évek óta lehet mobillal fizetni a parkolásért. Némi „kényelmi” felár ellenében autópálya-matricát is lehet vásárolni SMS-sel. Ezekben a konstrukciókban az előfizetésünkben jelenik meg a vásárlás öszszege. Egy kft. úttörése nyomán a mobilszolgáltatók is folyamatosan bővítik az FHB-re alapozott „MobilFizetés” nevű lehetőségeket.

Felmerül a kérdés, hogy a mobil elég biztonságos-epénzügyi műveletekhez? Hát igen, éppen mostanában kezdték el a fejlett crackerek feltörögetni a GSM 20 évvel ezelőtt kialakított titkosításait.

Egy akkoriban erősnek számító titkosítás feltöréséhez mondjuk ötszázbillió szorzást kell elvégezni, ami a húsz évvel ezelőtti PC-ken 120 évig tartott volna. A mostaniakon meg öt hétig. Ez a Mooreszabály: kétévente kb. megkétszereződik a számítógépek teljesítménye, azaz a mostani PC-k teljesítménye ezerszerese a húsz évvel ezelőttieknek. (A számok tájékoztató jellegűek!) Úgyhogy ma egy laptoppal és 50 000 Ft értékű kütyüvel és nem mellékesen jókora hozzáértéssel meg lehet fejteni egy GSM-állomás közelében elhelyezkedve az ott folyó forgalmat.

Bevezetésre készen is állnak azok a módosítások, amelyek révén a következő 20 évre visszaáll a biztonság. Azért nem lehet azonnal bevezetni, mert a most használatban levő telefonok fele még nem alkalmas erre a jobb titkosításra.

A fejlettebb országokban a mobiltelefonos fizetés nehezebben tud elterjedni, mert a piac zsúfoltabb, ott a klasszikus készpénz, a bankkártyák, hitelkártyák, törzsvásárlói kártyák tömkelege. Ráadásul évek óta terjedőben van több vezeték, illetve ebben az esetben érintés nélküli technika, például a MasterCard PayPass. Ezek nagyon kis távolságú, titkosított rádióhullámú kapcsolat segítségével érik el, hogy a kártyatulajdonosnak ne kelljen kiadni a kezéből a kártyát, és hogy a PIN kódot se kelljen begépelnie. Csak elhúzza a kártyát a terminál előtt néhány centire, ezalatt a két eszköz kapcsolatba lép, és adatot cserél.

Van olyan, NFC- (near fi eld connection, közeli kapcsolat) technológia is, amely a mobiltelefonba épít be egy másik rádiós eszközt, ezt a mobilra telepített speciális szoftver kezeli, hatótávolsága mintegy 10 cm. Jelenleg úgy tűnik, hogy ez a mód a bankok és a mobiltelefon-gyártók más „életritmusa” miatt nem fog elterjedni: a bankok nem cserélgethetik a fizetésieszköz-technikájukat negyedévente, ahogy a mobilosok termékváltása folyik.

Viszont a mobilszolgáltatók élénken keresik az újabb és újabb szolgáltatási lehetőségeket, mert a telített, fejlett piacokon csak így tudják az egy előfizetőre eső bevételüket növelni. Erre esetleg jó alkalom lehet ez az USSD-alapú virtuális mobilpénz, amely nem függ a telefon típusától és kategóriájától, a GSM-hálózat maga alkalmas a szolgáltatás bevezetésére.