Hagyományos elektrokémiai úton előállítva a hidrogén üzemanyag mintegy háromszor annyiba kerül, mint a benzin. A hidrogénüzemű autók óriási előnye viszont, hogy „kipufogógázuk” vízgőz. A kutatók már évtizedek óta keresik az olcsóbb hidrogéngyártás lehetőségét, de mindeddig nem sikerült olyan áttörést elérni, mint most a kínaiaknak. Tongxiang Fan és csoportja a Shanghai Jiaotong Egyetemen abból indultak ki, hogy a növények levelei olyan geometriai felépítésűek, hogy maximális energiahasznosítást biztosítsanak a növény számára. Ha tehát sikerül fizikai „lenyomatot” készíteni egy levélről, akkor az emberiség is hasznosítani tudja a természet csodáját. A kínaiak feltételezése szerint a levél struktúrája rendkívül kifinomult módon irányítja és fókuszálja a napsugarakat a klorofilltartalmú részekhez, ahol a vegyi folyamatok zajlanak. Ha tehát megfelelő katalizátorral levélstruktúrát lehetne előállítani, lényegesen nőne a hatásfok. Fotókatalizátorként a sanghaji kutatók titán-dioxidot alkalmaztak. A szerkezet másolása érdekében a levelet átitatták titán-dioxiddal, majd eltávolították a szerves anyagot. Eredményül egy jól reprodukált „szervetlen levelet” – „Artifi cial Inorganic Leaf” (AIL) kaptak, amely geometriájában utánozta a kiváló energiahasznosító struktúrát. A mérések szerint az AIL-szerkezet nyolcszor aktívabb, mint a titán-dioxid hagyományos katalizátorként, és háromszorosan felülmúlja a legjobb fotókatalizátorok aktivitását. A napenergia-hasznosítás további növelése érdekében a kínaiak platina nanorészecskéket „ültettek rá” az így készült mesterséges levélre. A platina közismerten az egyik legjobb katalizátor, a művelet eredményeképpen az AIL-aktivitása így a többszörösére nőtt.

A kínai kutatók véleménye szerint a természetben előforduló bonyolult szerkezetek utánzása kiváló megoldásokat adhat költséges vegyi folyamatok, mint például a napenergiahasznosítás olcsóbbá tételére.

A cél a természet lemásolása