Leleplezhetők-e a digitális képhamisítók?

A fényképhamisítás, ami egykor titkos ügynökök „felelősségteljes” munkája volt, ma már szinte bárki számára elérhető. Nem kell hozzá más, csak egy digitális kamera, egy PC és egy tetszőleges képkezelő szoftver. Most viszont Amerikában többéves munkával sikerült egy olyan szoftvert előállítani, amellyel felderíthető, hogy egy adott fényképet vagy videofelvételt manipuláltak-e.

Ami jó szórakozás otthon, az bizonyos helyzetekben játék a tűzzel, esetenként kínos következményekkel – gondoljunk csak a választási kampányokban kulcsszerephez jutó botrányfotókra és -videókra. Régen elsősorban a politika próbált egyes felvételek manipulálásával hamis látszatot kelteni, így például Sztálin egykori harcostársai, likvidálásukkal egy időben, fokozatosan tűntek el az egykori csoportképekről. Ma már inkább a bulvársajtó, valamint meglepő módon a tudományos közlemények szerzői próbálkoznak képek „feljavításával”.

Az egész tudományos közvéleményt megrázta, amikor dél-koreai kutatók emberi őssejtek klónozását adták hírül, majd kiderült, hogy csupán „Photoshop-klónokról” volt szó. Az amerikai Szövetségi Hivatal a Kutatások Hitelességéért (Federal Offi ce of Research Integrity) jelentése szerint a tudományos publikációk alátámasztására minden eddiginél több képet használnak bizonyítékul a kutatók, és ezek egyre nagyobb százaléka szenvedett el valamiféle módosítást már a publikáció előtt. A módosítások egy része retusálásjellegű, de előfordul az is, hogy az apró „trükkök” már átlépik azt a határt, ahonnan a tények meghamisításáról van szó.

Hany Farid, a New Hampshire-i Dartmouth College matematikusa a fényképhamisítások leleplezésével foglalkozik. Többéves munkával sikerült egy olyan szoftvert előállítania, amellyel felderíthető, hogy egy adott fényképet, vagy videofelvételt manipuláltak-e. Megbízói között tudományos magazinok, nagy múltú szerkesztőségek és bíróság is szerepel. Két ember találkozása egy bizonyos helyen képszerkesztővel bármikor összehozható. Az egységes fényviszonyok megteremtése a házasított képeken azonban szinte lehetetlen feladat elé állítja a hamisítót.

A Farid által készített szoftver, a szereplők szemében megcsillanó fénypontot felhasználva, ki tudja számítani a fényforrás pontos helyét, ami ha a két személy esetében különböző, akkor biztos, hogy hamisítványról van szó. Segítségére vannak a digitális képek pontjait, a pixeleket reprezentáló, kódoló számok is. Ha egy képbe „belepiszkálnak”, a számok megváltozása árulkodó jel.

A digitális fényképezés előtti korból is maradtak ránk vitatott hitelességű híres felvételek. Az egyik ezek közül az a kép, amely Kenedy gyilkosát, Lee Harvey Oswaldot ábrázolja egyik kezében puskával, a másikban marxista újságokkal pózolva. A kép a Life magazinban jelent meg, és a „magányos gyilkos” teóriáját támasztotta alá, hiszen maga Oswald lelte örömét abban, hogy a képen fegyveres kommunista hősként szerepeljen.

Akik Oswaldot csak egy kiterjedt Kennedy-ellenes összeesküvés egyszerű végrehajtójának tartották, sosem hittek a kép hitelességében, és ezt az árnyékok furcsaságával próbálták bizonyítani. Érvelésük szerint a férfi állán szakállszerűen mutatkozó, valamint a test által a lábaktól ferdén balra vetülő árnyékok eredetileg nem lehettek egy felvételen. A digitális fényképhamisítást leleplező szoftver segítségével Farid viszont arra jutott, hogy a kép igenis valódi. Sikerült olyan háromdimenziós modellt készítenie, amin a képen kiszámított fényviszonyok egy pontból érkeznek, és pontosan a képen látható árnyékokat vetik a figura alakjára, illetve a környezetre. A képhamisítások vagy a hamisítással való vádak leleplezése tehát akár a történelemről alkotott elképzeléseinket is befolyásolhatja.

A New York Timesnak nyilatkozó Farid minden létező módszert kipróbál, hogy mindig egy lépéssel előbbre járhasson, mint a szándékos képmódosítók. Erre szükség is van, hiszen például a The Journal of Cell Biology (Sejtbiológia) című nagy tekintélyű tudományos lap szerkesztője arról számolt be, hogy a kéziratok csaknem feléhez „javított” fotókat csatolnak a szerzők, és az esetek felében ezek a változtatások a számszerű eredmények, adatok valamiféle megváltoztatását is jelentik. A szerkesztőség a Farid által kifejlesztett szoftver és külön képelemző munkatársak segítségével próbálja kiszűrni a lényeges eltéréseket. Tehát a képhamisításokat leleplező szoftverre mind nagyobb szükség lesz ott, ahol a képeknek bizonyító erejük lehet, és a publikálók nem akarnak veszteni a hitelükből.

A vitatott Oswald-fotóról kiderült, hogy valódi
A vitatott Oswald-fotóról kiderült, hogy valódi
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.