Leleplezhetők-e a digitális képhamisítók?
Ami jó szórakozás otthon, az bizonyos helyzetekben játék a tűzzel, esetenként kínos következményekkel – gondoljunk csak a választási kampányokban kulcsszerephez jutó botrányfotókra és -videókra. Régen elsősorban a politika próbált egyes felvételek manipulálásával hamis látszatot kelteni, így például Sztálin egykori harcostársai, likvidálásukkal egy időben, fokozatosan tűntek el az egykori csoportképekről. Ma már inkább a bulvársajtó, valamint meglepő módon a tudományos közlemények szerzői próbálkoznak képek „feljavításával”.
Az egész tudományos közvéleményt megrázta, amikor dél-koreai kutatók emberi őssejtek klónozását adták hírül, majd kiderült, hogy csupán „Photoshop-klónokról” volt szó. Az amerikai Szövetségi Hivatal a Kutatások Hitelességéért (Federal Offi ce of Research Integrity) jelentése szerint a tudományos publikációk alátámasztására minden eddiginél több képet használnak bizonyítékul a kutatók, és ezek egyre nagyobb százaléka szenvedett el valamiféle módosítást már a publikáció előtt. A módosítások egy része retusálásjellegű, de előfordul az is, hogy az apró „trükkök” már átlépik azt a határt, ahonnan a tények meghamisításáról van szó.
Hany Farid, a New Hampshire-i Dartmouth College matematikusa a fényképhamisítások leleplezésével foglalkozik. Többéves munkával sikerült egy olyan szoftvert előállítania, amellyel felderíthető, hogy egy adott fényképet, vagy videofelvételt manipuláltak-e. Megbízói között tudományos magazinok, nagy múltú szerkesztőségek és bíróság is szerepel. Két ember találkozása egy bizonyos helyen képszerkesztővel bármikor összehozható. Az egységes fényviszonyok megteremtése a házasított képeken azonban szinte lehetetlen feladat elé állítja a hamisítót.
A Farid által készített szoftver, a szereplők szemében megcsillanó fénypontot felhasználva, ki tudja számítani a fényforrás pontos helyét, ami ha a két személy esetében különböző, akkor biztos, hogy hamisítványról van szó. Segítségére vannak a digitális képek pontjait, a pixeleket reprezentáló, kódoló számok is. Ha egy képbe „belepiszkálnak”, a számok megváltozása árulkodó jel.
A digitális fényképezés előtti korból is maradtak ránk vitatott hitelességű híres felvételek. Az egyik ezek közül az a kép, amely Kenedy gyilkosát, Lee Harvey Oswaldot ábrázolja egyik kezében puskával, a másikban marxista újságokkal pózolva. A kép a Life magazinban jelent meg, és a „magányos gyilkos” teóriáját támasztotta alá, hiszen maga Oswald lelte örömét abban, hogy a képen fegyveres kommunista hősként szerepeljen.
Akik Oswaldot csak egy kiterjedt Kennedy-ellenes összeesküvés egyszerű végrehajtójának tartották, sosem hittek a kép hitelességében, és ezt az árnyékok furcsaságával próbálták bizonyítani. Érvelésük szerint a férfi állán szakállszerűen mutatkozó, valamint a test által a lábaktól ferdén balra vetülő árnyékok eredetileg nem lehettek egy felvételen. A digitális fényképhamisítást leleplező szoftver segítségével Farid viszont arra jutott, hogy a kép igenis valódi. Sikerült olyan háromdimenziós modellt készítenie, amin a képen kiszámított fényviszonyok egy pontból érkeznek, és pontosan a képen látható árnyékokat vetik a figura alakjára, illetve a környezetre. A képhamisítások vagy a hamisítással való vádak leleplezése tehát akár a történelemről alkotott elképzeléseinket is befolyásolhatja.
A New York Timesnak nyilatkozó Farid minden létező módszert kipróbál, hogy mindig egy lépéssel előbbre járhasson, mint a szándékos képmódosítók. Erre szükség is van, hiszen például a The Journal of Cell Biology (Sejtbiológia) című nagy tekintélyű tudományos lap szerkesztője arról számolt be, hogy a kéziratok csaknem feléhez „javított” fotókat csatolnak a szerzők, és az esetek felében ezek a változtatások a számszerű eredmények, adatok valamiféle megváltoztatását is jelentik. A szerkesztőség a Farid által kifejlesztett szoftver és külön képelemző munkatársak segítségével próbálja kiszűrni a lényeges eltéréseket. Tehát a képhamisításokat leleplező szoftverre mind nagyobb szükség lesz ott, ahol a képeknek bizonyító erejük lehet, és a publikálók nem akarnak veszteni a hitelükből.
