Az agyhullámok befogása és regisztrálása válasz a piackutatók és marketingesek imáira: segítségével belenézhetnek a vásárlók fejébe, és megtudhatják, hogy mit is gondolnak valójában. A neuromarketingnek nevezett új módszer kiküszöböli a hagyományos piackutatás abból adódó hibáit, hogy a megkérdezettek gyakran mást mondanak, mint amit gondolnak az adott márkáról vagy termékről. Hogyan működik a gondolatolvasás? A páciens egy londoni klub különtermében üldögél egy nagy barna kalappal a fején. A kalap alól egy köteg vezeték lóg ki, ami öszszeköttetésben van egy laptoppal.

Emberünk hirdetéseket néz a tévében, miközben egy mögötte elhelyezett kivetítőn vonalas ábrákkal megjelennek a reakciói. A kalapja alatt viselt úszósapkába ugyanis 128 elektro-enkefalogramm (EEG) érzékelő van beépítve, ami a fejbőrén keresztül érzékeli és regisztrálja az agykéregben zajló elektromos változásokat. Hogy könnyebb legyen mindezt marketingszempontból értékelni, az érzékelők három területet vizsgálnak: a figyelem, az érzelem, és a memória területén fellépő impulzusokat. Eközben egy kamera rögzíti a szemmozgásokat, hogy az is azonosítható legyen, emberünk a felszolgálóra, vagy a hirdetésre reagált-e éppen.

A gondolatolvasással azonnal kihullik a rostán az a hirdetés, amelyik képtelen megragadni az ember figyelmét, nem vált ki érzelmi reakciókat, vagy nem képes behatolni a memóriába. A vizsgálatra egyébként az MRI sokkal jobb lenne az EEG-nél, de az annyira drága, hogy egyelőre nem lehet ilyesmire pazarolni. Marad az EEG-s agyszkennelés, az is csupán kísérletként, mivel a módszer etikai szabályait még nem fektették le. Ismert harvardi és oxfordi tudósokból álló tanácsadó testület fogja megvitatni, hogy ki, mikor, hogyan és milyen feltételekkel használhatja majd marketingcélokra a tudományos gondolatolvasást.

Reklámcélú gondolatolvasás