A digitális világ veszélyei elleni védelmet tartja legfontosabb feladatának a napokban alakult Gyermekbarát Internet Charta. Bár hasonló célú kezdeményezésből több is van, tennivaló még bőven lenne, amire az érintett –szűken értelmezve nagyjából 3 és 16 év közötti – korosztállyal szemben elkövetett visszaélések növekvő száma is utal.

Magát a chartát egy olyan konferencián mutatták be – stílszerűen az ORFK Teve utcai székházában – a közönségnek, amely az internetes bűnözésnek ezzel a speciális szegmensével foglalkozott. A szakértők szerint a gyermekek megvédése meglehetősen összetett feladat: egyfelől gondoskodni kell róla, hogy ne válhassanak bűncselekmények áldozataivá, a személyiségfejlődésük se sérüljön (ami óhatatlanul bizonyos tartalmak „elzárásával” jár), miközben senki nem akarja megfosztani őket a világhálón elérhető hasznos vagy érdekes információktól.

A gyermekeket elsősorban az teszi védtelenné és kiszolgáltatottá, hogy nincs igazi veszélyérzetük, és nem érzékelik, hogy az internet kétirányú ablak, amelyen keresztül nemcsak ők látnak rá a világra, de a magánéletük is kitárul mások előtt. A közösségi oldalakon ma is több százezer gyermekkorú magyarnak vannak fent az elérhetőségei.

A digitális, internetes bűnözés ellen a rendőrség a Nemzeti Nyomozó Irodán belül külön egységet állított fel, de ők maguk is tudják, hogy ezen a területen a bűncselekmények döntő többsége sosem jut a hatóságok tudomására. Egyre inkább veszélyforrásnak számít az adatforgalomba bekapcsolódó mobil is. A 3. és 7. osztályosok közül gyakorlatilag mindenkinek van mobiltelefonja, és 70 százalékuk internetképes készülékkel rendelkezik. Úgynevezett okos telefonnal, vagyis a legmodernebb, internetet is használható készülékkel rendelkezik.

Ahhoz, hogy a gyerekek védelme a jelenleginél hatékonyabb legyen, néhány jogszabály mellett sok (szolgáltatói) felelősség, és még több tudás hiányzik – utóbbi jelentős részben a szülők és a tanárok oldaláról.