A japán Ikaros napszéllel vitorlázik az űrben

A Japán Űrkutatási Hivatal (JAXA) bejelentette, hogy sokéves munkával elkészült a világ első napszélűrhajója és készen áll a május 18-ra tervezett kilövésre. Az Ikaros űrvitorlást az Akatsuki nevű Vénusz-szondával együtt fogják felbocsátani a rendszeresített H2A japán hordozórakétával a Tanegashima űrközpontból.

Az Ikaros 1,6 m átmérőjű és 1 m magas, kör alakú szerkezet, benne telekommunikációs berendezések és akkumulátor, továbbá az összehajtott napvitorla foglal helyet, súlya összesen 5 kg. Különlegessége a napvitorla, amely az üzemanyag nélküli meghajtást biztosítja. Maga a vitorla 14 méter fesztávolságú, négyzet alakú lepedő, felülete 32 négyzetméter nagyságú. Fellövése után 3 héttel, amikor pályára áll, az összehajtott napvitorla kibomlik, majd befogja a napszelet és egyre gyorsulva fél év elteltével a Vénusz közelébe ér. Ezután különböző manőverező műveletekkel tovább irányítják a Nap túloldalára, ahonnan megfi gyelési adatokat fog továbbítani a Földre. Az Ikaros fejlesztése 2 milliárd jenbe került (kb. 4 milliárd forint).

A napvitorla különlegesen vékony, mindössze 0,0075 mm vastagságú speciális szintetikus anyagból készült, úgynevezett nanohártya, amelyre egyúttal a napelemet is applikálták, ez szolgáltatja a telekommunikációs berendezésekhez szükséges elektromos energiát. Az űrhajó meghajtását a napszél tolóereje adja.

A vitorla által befogott napszél tolóereje a japán kis egyjenes alumínium érme súlyának egytizede csupán, körülbelül 0,5 gramm, de ez is elegendő lesz a szinte tökéletes űrbeli vákumban mozgó űrhajó előrehaladásához. A legnehezebb feladat az volt, hogyan oldják meg az összehajtogatott vitorla kibontását a fellövés után. Ehhez a centrifugális erőhatást fogják felhasználni, a pályára állítás után az űrhajót forgásba hozzák, a forgás hatására a vitorla letekeredik róla és egyenletesen szétterül.

A világ első napvitorlásával nemcsak egy 100 évvel ezelőtti sci-fi ötlet valósul meg, hanem új korszak kezdődik az űrutazásban. Többé nem lesz szükség a nehéz és költséges üzemanyag szállítására, az ingyen rendelkezésre álló napszélrészecskékkel a kutatószondák bárhová eljuttathatók a naprendszerben és onnan visszahozhatók a Földre.

Ha az Ikaros sikerrel jár, újabb napvitorlásokat fognak felbocsátani, 2015 után a Jupiter környezetét és a Föld-közeli aszteroidákat tervezik kutatni. A jövőben a napvitorlások gyorsabbak lesznek. Az Ikaros napelemei most csak néhány száz wattot adnak, de a technika továbbfejlesztésével hamarosan 10 kilowattos teljesítmény is elérhető, és ezzel már működtethető lesz a következő generációs meghajtás, az ionhajtómű.

A napvitorlással új korszak kezdődhet az űrhajózásban Fantáziarajz
A napvitorlással új korszak kezdődhet az űrhajózásban Fantáziarajz
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.