Kína a Nap felé fordul
A professzor 22 éve foglalkozik a megújuló energiák hasznosításának kutatásával. A napokban azért jött Magyarországra, hogy részt vegyen az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szemináriumán. A kínai szakember érdeklődését elmondása szerint „a magyar Nobel-díjasok nagy száma” keltette fel, és budapesti látogatása után is úgy gondolja, az itteni szellemi potenciállal való együttműködés hasznos lehet mindkét ország energetikai fejlesztései számára.
Kína 2020-ra szeretné elérni, hogy a megújuló energiaforrások adják az ország energiafelhasználásának 15–20 százalékát. Az új stratégia különösen nagy szerepet szán a napenergia-termelésnek. A kutatások központjában az új megoldások állnak.
– Ez az egyetlen forrás, amely korlátlanul áll rendelkezésre. Eddig a Góbi sivatag napenergia-lehetőségeinek még csak a 0,2 százalékát hasznosítottuk – mondta a professzor. A napelemek működésében fontos szerepe van a speciális szilíciumkristályoknak, amelyek gyártásában Kína 2007 óta vezető helyet tölt be. 2009-ben több mint 80 ezer tonna szilíciumlapkát gyártottak. Az elkövetkező öt évben fokozni akarják az iparfejlesztésben a szilíciumkristály-gyártás hatékonyságát, hogy teljesen függetlenné váljanak az importtól.
A napenergia-rendszerek rohamosan terjednek az országban. 2007-ben 1000 MW, 2009-ben pedig már 4000 MW volt a jelenlétük az ország energiapalettáján. Ez nagyjából két teljes Paksi Atomerőmű Rt. kapacitásának felel meg. A nagyvárosok meghatározó épületeinek 20 százalékán vannak már napelemek, a napkollektorok pedig összesen 848 ezer négyzetmétert fednek le, és ezt csak a kezdetnek tekintik.
A vidék energiaellátásának fejlesztésében pedig kulcszszerepet szánnak a napenergiának. Nemcsak a meleg vizet fejlesztő napkollektorok elterjesztését fokozzák, hanem a fotovillamos-rendszerek fejlesztését, gyártását és széles körű hasznosítását is. A fotovillamos-rendszerek a napenergiát közvetlenül alakítják át elektromos energiává. A Sanghaji Solar Műszaki Technológiai Központban például már 1 MW teljesítményű fotovillamos-rendszer működik.
A fejlődés dinamizmusát jelzi, hogy a teljes kínai villamosenergia-termelés tíz év alatt közel kétszeresére nő, s ugyanebben az időszakban a fotovillamos-rendszerek termelési kapacitását, kétezerszeresre növelve a jelenlegi 10 MW-ról 2020-ig 20 ezer MW-ra szeretnék bővíteni.
