A BBC tudósítása szerint az éghajlatváltozás továbbra is komoly veszélyt jelent – éppen emiatt lenne szükség rá, hogy a világ tudományos akadémiái felülvizsgálják az IPCC működését. A testület munkáját az elmúlt hónapokban valóban sok kritika érte, elsősorban a legutóbbi, 2007-es klímajelentésben megfogalmazott túlzó és megalapozatlan előrejelzések miatt. Amint azt a Népszabadság is megírta, főként a gleccserek olvadására, illetve a rendkívüli időjárási jelenségek gyakoribbá válására vonatkozó prognózisok komolyságát vonták sokan kétségbe, de például a jegesmedvék végzetes megritkulását jósoló elméletre is született nemrég cáfolat.

Ban Ki Mun szerint a reformot az InterAcademy Councilnak (akadémiaközi tanács) kellene koordinálnia. A tanács létrehoz egy független, azaz a nemzeti akadémiáktól és az ENSZ-től is elkülönülten működő testületet az IPCC munkájának felülvizsgálatára. A témával foglalkozó ENSZ-főtitkári sajtótájékoztatón ugyanakkor többen is megkérdőjelezték ezt a függetlenséget, mondván: a vizsgálóbizottságba ugyanazok a tudósok kerülnek, akik eddig közreműködtek az IPCC tevékenységében. Az effajta tudományos (és olykor üzleti) összeférhetetlenségek kezelésére egyelőre nincs megfelelő javaslat.

A „külvilág” számára a számtalan sajtóhír ellenére sem igazán világos, hogy mi is a gond az IPCC-vel. A testület időről időre jelentéseket készít a klímaváltozási folyamat előrehaladásáról, vizsgálja az okokat, és olyan prognózisokat fogalmaz meg, amelyek segítik a politikai döntések meghozatalát, illetve a változásokhoz történő alkalmazkodást. Jelenleg a klímavédelmi törekvések többsége (beleértve a kvótakereskedelmi rendszereket és a kibocsátáscsökkentési próbálkozásokat) ezeken az IPCC-jelentéseken alapulnak. Maguk a dokumentumok ugyanakkor meglehetősen furcsa körülmények között születnek meg, és a végeredmény egyes vélemények szerint jobban tükrözi a klímaügyben érdekelt lobbicsoportok befolyását, mint a tudomány eredményeit. Elsősorban a készülő jelentések bírálati rendszerének objektivitását vonják kétségbe: ez a szisztéma pontosan ellentétes a tudományban megszokott gyakorlattal (a bírálók nevét nyilvánosságra hozzák, a bírálatokat viszont titkosítják). A most felállítandó vizsgálóbizottság feladata lesz, hogy elemezze az IPCC jelentéskészítési és döntéshozatali folyamatait, a tudományos vélemények begyűjtésének gyakorlatát, a minőség-ellenőrzést, valamint a nagyközönséggel és a médiával folytatott kommunikációt. A cél az átláthatóság és a szakmai megbízhatóság növelése. Az átvilágítás várhatóan idén őszre fejeződik be – még épp időben ahhoz, hogy a legújabb IPCC-jelentés már a korábbiaknál kevésbé legyen támadható.

A jegesmedvék végzetes kiveszését is cáfolták nemrég