Elefántot sem szabad kereskedelmi céllal lelőni, de olyan jelentős az igény a hatalmas ormányos agyara iránt, hogy az orvvadászok mégis megpróbálkoznak az állatok elejtésével. Az értékes csont vagy eljut a megrendelőhöz, vagy nem. Ha nem, az az éber hatóságoknak köszönhető. A lefoglalt elefántcsontot 1987 óta nem lehetett értékesíteni. Két éve azonban ezt részben feloldották, több száz tonnányit vásárolhatott meg Kína és Japán az egyezmény döntése nyomán.

Ennek az afrikai országok között létrejött megállapodásnak viszont az volt a feltétele, hogy 9 évig nem lesz újabb eladás és elefántokkal kapcsolatos újabb javaslat az egyezmény asztalán. A részleges „piacnyitás” azonban a tudományos felmérések szerint megint megnövelte az illegálisan kilőtt állatok számát.

„A mostani konferencián Tanzánia és Zambia ezt a megállapodást elbliccelve javaslatot nyújtott be arról, hogy csökkentsék a náluk élő állomány védettségi szintjét, vagyis ismét kereskedni szeretne az elefántcsonttal. Az EU-tagállamok többségével egybehangzóan hazánk véleménye az, hogy ne nyissuk meg újra a kereskedelmi csatornákat, ne kezdődjön újra az állatok mészárlása” – tájékoztatta lapunkat Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese.

A hazai CITES-ügyeket irányító szakember szerint ebben az ügyben az afrikai országoknak kell egyezségre jutniuk, illetve meg kell erősíteniük azt a 2008-as döntést, hogy a kínai és japán elefántcsont-vásárlást kilenc évig nem követheti hasonló legális eladás. Már annak is súlyos következményei vannak, ha ennek lehetősége felmerül, mert a hír hallatán már most egyértelműen nőtt az illegális kilövések száma.

Az elefántokhoz hasonlóan a kipusztulás fenyegeti a jegesmedvét. Az Északi-sark környékén élő csúcsragadozó számára a legfőbb veszélyforrás a klímaváltozás, de a kereskedelmi vadászat is a faj fennmaradása ellen hat.

A háromévenként összeülő CITES-konferencia a kékúszójú tonhalakról is tárgyal. E faj egykori állományának 96 százalékát már felfalta az emberiség – a tonhalak halászatát koordináló nemzetközi szervezet, az ICCAT láthatóan nem végzi elég hatékonyan a dolgát, hiszen nem sikerült e halfaj állományát megőrizni. A CITES éppen a tehetetlenség láttán akar fellépni az uszonyosok érdekében – az már látszik, hogy ebben a kérdésben az egyik legfőbb ellenérdekelt a bálnakérdésben is ludas Japán. Állítólag éppen e halból készíthető a legfinomabb szusi.

Sok a gond, de jócskán van eredmény is. Rodics Katalin szerint a CITES a leghatékonyabban működő nemzetközi természetvédelmi együttműködés. Ennek köszönhető például, hogy megmenekült a kipusztulástól az orrszarvú. A hatékonyság egyik magyarázata, hogy a döntéseket nem konszenzussal hozzák, hanem ami mellé az országok kétharmada odaáll, az érvényes mindenkire. A lobbizás itt is folyik, de rossz célok mellé nehéz lehet kétharmados többséget szerezni. Az államok igyekeznek betartani a döntéseket, mert a szervezet akár kereskedelmi embargót is elrendelhet a döntéseket be nem tartó, az orvvadászat ellen nem hatékonyan fellépő ország ellen.

Nagyon sok fajt – például a tigrist, orrszarvút, csimpánzt és az afrikai elefántot – már több mint 40 éve veszélyeztet a kereskedelem. Mások, mint az európai angolna, a piac változó igényei miatt a közelmúltban lettek veszélyeztetettek. Sokan nem tudják, hogy az illegális kereskedelemből nyerhető haszon a drogkereskedelem nyereségével vetekszik. Több tízmilliárd dolláros forgalomról lehet szó, de éppen illegális volta miatt nincsenek pontos adatok.

Idén a magyar hatóságok a tradicionális kínai gyógykészítményeket ellenőrizték. Azokban ugyanis gyakorta előfordul védett növényekből és állatokból származó alapanyag – tigriscsont, szajga antilopszarv, pézsmaszarvas-mirigyváladék, medveepehólyag. Ezt több alkalommal sikerült is bizonyítani.

Egy új nemzetközi megállapodás szerint harmadával csökkentik a szusi alapanyágául szolgáló kékúszójú tonhal halászati kvótáját.

Kattintson a képre, galéria nyílik!