Valóra válik az agyhullámfegyver?
Eddig az eljárást elsősorban a gerincvelő sérülése miatti bénulások kezelésére használták, most azonban talán út nyílhat más neurológiai betegségek, például a Parkinson-kór jobb megértésére és kezelésére is.
Egy szándékos mozdulat kivitelezése előtt az agyban a béta hullámok aktivitása jelentősen lecsökken. Ugyanez történik a REM alvási fázisban, illetve az öntudatlan izomöszszehúzódások előtt. A londoni University College Alek Pogosyan vezette kutatócsoportjának sikerült a már ismert transzkraniális elektromágneses ingerlés (TMS) módszerével a béta hullám aktivitását a 20 Hertz körüli tartományban tartani, miközben a páciens egy akaratlagos mozdulatot próbált kivitelezni. Az agyhullámok külső ingerlésének hatására a mozdulat azonban a páciens szándékai ellenére lelassult.
A fájdalommentes kísérletben résztvevők mindvégig éberek voltak, a külvilágból érkező ingereket a megszokott módon érzékelték, reflexeik tökéletesen működtek, csak mozdulataik sebessége változott meg, kivitelezésük mintegy tíz százalékkal több időt vett igénybe. A készülék hatása sokakat emlékeztet egyfajta science fiction varázsfegyverre, amellyel a vad ellenfél ádáz mozdulatait váratlanul befagyaszthatjuk... Pogosyan kutatócsoportjának azonban természetesen nem az „agyhullámfegyver” feltalálása a célja, hanem egy olyan hatékony terápia kidolgozása, amellyel az eddig gyógyíthatatlan neurológiai betegek mozgását lehetne javítani.