A héber biblia 1300 évvel ezelőtt írt változatának kevéske töredéke maradt fenn mára, s azok is a világban szétszórva, különböző gyűjtemények darabjai. Mára nehéz megállapítani ezeknek a töredékeknek az eredeti szövegen belüli helyét és egymáshoz való kapcsolatukat. Most azonban sikerült két darabot összeilleszteni.

Az Ószövetség a Kivonulás Könyvében elbeszéli, hogy amikor a zsidóknak a Sas- (Vörös-)tengeren át sikerült elmenekülniük az egyiptomi fáraó üldöző csapatai elől, hálaimát énekeltek megmenekülésüket megköszönve. Ez volt a Győzelmi ének, a Tenger Éneke.

2007-ben Jeruzsálemben a Tenger Éneke című kiállításon bemutatták a nagyközönségnek a Duke Egyetemen őrzött, egykori tulajdonosa után Ashkar-kéziratnak elnevezett töredéket, amelyen a Győzelmi Ének egy részlete olvasható.

Amikor Mordeháj Mishor és Edna Engel, izraeli paleográfusok alaposan megnézték a kéziratot, úgy vélték, szinte azonos az úgynevezett London-kézirattal, amely Stephan Loewentheil New York-i magángyűjteményében található. „A betűk formája, a szöveg struktúrája, az írástechnika mind nagyon hasonlított egymásra, jóllehet a külső szemlélőnek a hasonlóság nem lehet nyilvánvaló, mivel a két töredék állapota mára jócskán eltér egymástól...” – mondta el Engel.

Az Ashkar-kézirat annyira megfeketedett, hogy szinte olvashatatlan, míg a Londonkézirat szinte tisztán olvasható. Ám a szövegek ultraibolya képeinek vizsgálata alapján bebizonyosodott, hogy a két töredéket nemcsak ugyanaz az írnok készítette 1300 éve, de ugyanannak a tekercsnek a részei.

Szakértők úgy vélik, hogy a tekercset valahol a Közel-Keleten, feltehetően Egyiptomban készítették a VII. században. Azt egyelőre nem tudni, miként keveredett el a két töredék ilyen messzire egymástól, sem azt, hogy mi történt a kézirat többi részével. A töredékek értékét növeli, hogy a héber biblia sötét korszakából, az úgynevezett csend periódusából, a III–X. század közötti időszakból származik, amely korból szinte semmilyen bibliai szöveg nem maradt fenn.

A töredékek helyének megtalálása segít nyomon követni, miként formálódott a ma ismert Biblia a 2000 éves holttengeri tekercs szövegétől a mintegy 1000 éve készült, a mai Biblia alapjául szolgáló Aleppo-kódexig. Míg a holt-tengeri tekercsekben a Győzelmi Ének például prózában van megfogalmazva, a most összeillesztett két párban költeményként látjuk viszont, és már nagyon hasonlít a Kivonulások Könyvében olvasható, most ismert formájához.

Az egymásra talált két töredék