A leghatékonyabbnak emberemlékezet óta a trópusi, mocsaras partvidékeken, folyótorkolatokban őshonos mangroveerdők bizonyultak. Ennek a sós vizet és oxigénszegény talajt is jól tűrő, fa- illetve cserjetársulásnak éppen a jobb oxigénfelvételt szolgáló léggyökerei a vízszint felett kusza, sűrű rengeteget alkotnak, csillapítva a szél erejét és megtörve a hullámokat.

Egy indiai–amerikai kutatócsoport a tizenegy évvel ezelőtti, szuperciklonnak nevezett, a kelet-indiai partvidék településeit sújtó, mintegy tízezer halálos áldozatot követelt természeti csapásról feljegyzett híreket, adatokat elemezte. Ezekből arra a következtetésre jutottak, hogy tíz kilométeres sávon belül azok a falvak, amelyeket viszonylag széles mangroveerdő választott el a tengerpartról, lényegesen kisebb pusztítást szenvedtek el, mint amelyeket csak egy keskeny magroveöv, vagy semmi nem védett a hullámoktól.

De nyújtanak-e védelmet a mangroveerdők a szökőárak, a cunamik ellen? Az olyan hatalmas, pusztító kataklizmák ellen, mint amilyen a néhány évvel ezelőtti hatalmas délkelet-ázsiai szökőár volt, amelyik több mint kétszázezer ember életét oltotta ki.

A szakemberek még vitatkoznak, vajon a mangroveerdők (vissza)telepítése megvédhetné-e ilyen esetben a trópusi partvidékek lakóit. Sokak szerint egyáltalán nem. A cunamik földrengés keltette, akár húszméteres magasságot is elérő, gigantikus erejű hullámaival szemben a mégoly sűrű mangroveerdők sem érnek semmit –állítják. De – teszik hozzá – erre még nincs bizonyíték, alapos megfi gyelést, elemzéseket igényel ennek kiderítése.

Hogy talán mégis jelentenek valami védelmet, azt igazolni látszik a Srí Lanka-i Naluvedapathy falu példája. A Tamil Nadu tartományban lévő partmenti település lakói jó néhány esztendeje – hogy bekerüljenek a Guinness Rekordok Könyvébe – pontosan 80 244 db mangrovefát telepítettek a tengerpartra, ezzel egy kilométer széles, sűrű erdőt hoztak létre. Amikor a már említett cunami lecsapott a partra, a falu környékét ellepte a víz, ám Naluvedapathyban alig keletkezett valami kár.

Mégsem mindenki lelkesedik az ötletért. Egyes szakemberek szerint ugyanis a mangrovetelepítésre fordítandó összegek elvonnák a forrásokat olyan ugyancsak fontos dolgoktól, mint a cunamikat jó előre jelző riasztórendszerek kiépítése.

Az indiai–amerikai kutatás egyik vezetője, Szaudamini Dasz, a Delhi Egyetem vendégprofesszora a SciDev.net tudományos honlapnak elmondta, nem tudja, hogy a mangroveerdők általánosságban nyújtanak-e védelmet a cunamik ellen, de mivel a tájfunok, trópusi viharok keltette hullámhegyek ellen igenis hatékonyak, folytatják a munkát.