Ha valamilyen kórokozó kerül szervezetünkbe, az immunrendszer azonnal támadásba lendül, hogy megfékezze a behatolót. Az immunsejtek egy csoportja ellenanyagokat, más szóval antitesteket kezd termelni, amelyek hozzákapcsolódnak a kórokozókhoz.

Az ellenanyagok terápiás alkalmazása az 1970-es években indult, mára az ellenanyagokat tartalmazó gyógyszerek éves forgalma mintegy 30 milliárd dollárra tehető. Ennek körülbelül a fele emberi eredetű ellenanyagok terápiás felhasználását jelenti, a másik felét állatok termelik.

Kacskovics Imre, az ELTE immunológiai tanszékének docense 2007-ben kollégáival az ellenanyagok előállítására egy új eljárást fejlesztett ki. Kutatásuknak köszönhetően az eddig használt eljárásoknál jóval hatékonyabban lehet ellenanyagokat előállítani, méghozzá 30-40 százalékkal olcsóbban és kevesebb állat felhasználásával. A „szuperimmunizálásnak” is nevezett új módszert már szabadalmaztatták.

Az új magyar módszert többéves kutatás előzte meg –mondta lapunknak Kacskovics Imre. Ennek során sejtkultúrában és genetikailag módosított egerekben vizsgálták az ellenanyagok szabályozásában fontos, úgynevezett újszülöttkori Fc receptor gén aktiválódását.

A vérerek falában található sejtek Fc receptorai megkötik a sejtekbe került ellenanyagokat és a sejtből visszajuttatják azokat a vérkeringésbe. Ezzel ezek a molekulák megmenekülnek a sejtekben zajló lebomlástól, amely minden más molekulát megsemmisít. E folyamatra jellemző, hogy ha túl sok ellenanyag kerül be a sejtbe, akkor annak csak egy kis részét képes megmenteni ez a mechanizmus, a többi lebomlik, mivel a receptor telítődik.

A magyarok eljárásában a diagnosztikai és terápiás célra fordítható ellenanyag-molekulákat genetikailag módosított egerek és nyulak termelik – a „génpiszkált” állatokat Bősze Zsuzsannával, a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadójával közösen hozták létre az ELTE-s kutatók.

Az ígéretes technológia és annak megvalósítása iránti elkötelezettség hatására a kutatás-fejlesztésbe és hasznosításba sikerült nemzetközi szinten is elismert menedzsmentet, kiváló nemzetközi kutatókat, valamint hazai és külföldi magántőkét bevonni. A tervek nagy ívűek. Magyarországi ellenanyagtermelő üzem létrehozását tervezik, amelyben az új technológiával előállított nyulak és juhok segítségével folyna a termelés. A juhokkal kapcsolatos kutatások a világhírű Roslin Intézettel együtt zajlanak, ahol Dolly bárányt is létrehozták.

A magyar találmány egyedülálló előnyöket biztosít a korábbi ellenanyag-előállítási módszerekhez képest. Mindenekelőtt 3-4-szer nagyobb mennyiségű hatóanyag nyerhető ki az állatokból, és az előállítás ideje is kétharmadára csökkent. Kacskovics Imre szerint az új módszerrel lehetőség nyílik például egyes életveszélyes fertőzések elleni ellenanyag-terápia gyors kialakításra, vagy a biológiai terrorizmus elleni ütőképesebb védekezésre is.