Hát van köze, és nem (csak) azért, mert a két betegségnek számos hajlamosító tényezője – a dohányzás, az elhízás vagy éppen a cukorbetegség – azonos. A gyökerek mélyebbek: egy friss német vizsgálat szerint a hibás gének egy része is közös.

Régóta tudjuk, hogy az infarktus kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszanak. A 7. kromoszómán egymás közelében két olyan gént találtak, amelyek jelenléte szorosan összefügg a szív koszorúereinek korai elmeszesedésével. Dr. Arne Schafer, kieli genetikus, aki az Európai Genetikai Társaság éves ülésén ismertette kutatásait, azt találta, hogy a DNS két említett „infarktusos” helyén lévő SNP nevű genetikai elváltozás igen gyakori az ínygyulladás súlyos, agreszszív formájában is. Tehát e gének egyszerre két betegségért felelősek.

Ez persze azt nem jelenti, hogy aki ínybetegség miatt veszti el a fogait, az infarktust is kap, mert e „génhiba” mind a két betegségnek csupán az egyik kiváltó oka. Ám a genetika segítségével egyre árnyaltabb válaszokat kapunk meghökkentő kóroktani egybeesésekre is.