Hogyan chatelne Rómeó és Júlia?

A valós idejű internet korában az orwelli „újbeszél” kialakulásától, vagyis radikális átalakulástól féltik egyesek nyelvünket. Válságban van a magyar nyelv és irodalom oktatása a középiskolákban, nehezebb a párbeszéd netező és nettelen magyarok között. Dróton és a netről érkeznek az újszerű megoldások..

„*5/c* - ’öt perc’, *7vége* ’hétvége’, *boolee *’buli’, *jó8 *’jó éjt” – ezeket a kifejezéseket találomra „lestem ki” kamasz gyerekeim cseteléséből.

Az élőszó és az írás keveredik, az azonnali üzenetküldők és SMS-ek szövegei laza, fiatalos, egyedi nyelvi alkotások, amiket bármelyik tinédzser hosszan sorolva folytat, ha kérjük. Kérjük, de nem értjük.

Bódi Zoltán PhD, a Kodolányi főiskola tanára, nyelvész, internetkutató szerint közkeletű feltételezés, hogy az internet „rontja a nyelvet”, ezzel szemben a tudomány szerint a nyelv nem tud elromlani, átalakulni viszont tud. Az internetes csetelésre egyáltalán nem jellemző az iskolai hagyományoknak megfelelő rendezett, szabályos, a helyesírási és szövegformálási szabályokhoz jól illeszkedő szöveg. Itt valójában a nyelvhasználat alkalmazkodásáról van szó, megjelentek a kreatív rövidítések, betű-szám kombinációk –fogalmaz Bódi.

Az internetezés és a nyelv kapcsolatának másik kutatója, Veszelszki Ágnes közel kétszáz, 11–14 éves diákon végzett kérdőíves kutatása és oktatói tapasztalata szerint is úgy tűnik, megjelent az a generáció, amely nem tud (nem akar) különbséget tenni az írott szóbeliség és a „hagyományos” írásbeliség között. Veszelszki szerint be lehet és be is kell vonni az elektronikus kommunikációs technológiát az oktatásba. Vannak új taktikák erre, pl. SMS-ben megírni egy-egy mű kivonatát, átiratát, az irodalmi művek szereplőinek megszemélyesítésével minidrámákat adni elő, és ezt megosztani a közösségi portálokon, ugyanitt adatlapot létesíteni irodalmi alakok részére. További lehetőségek: egy-egy regény rövid kivonatát SMS-ben megíratni vagy egy drámát a Twitterről vett szöveg felhasználásával átíratni; e-mailt hivatalos levéllé alakítani; irodalmi alakok nevében e-mailt/csevegésszöveget kitalálni… (ezek némelyikét a kutató tanárként ki is próbálta, l.: http://www. veszelszki.hu/wiki-szocikkek-gyors-sueni-alapjan.html http://www.veszelszki.hu/regeny-sms-ben.html).

A kilencvenes évek elejének a nyelvet érintő trendjei beváltak és felgyorsultak, az írás szimbolikus jelenséggé vált, és már csak az egyik – és nem a fő – információátadó eszköz. A vezető eszköz a képiség lett – foglalja össze Bódi Zoltán a trendeket.

Az egyéni tanári megoldások, kreatív módszerek mellett szerencsére tankönyv is van már az „élményszerű irodalomoktatás” úttörői számára. Dr. Fűzfa Balázs, a könyv szerzője, irodalomtörténész, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint az irodalomtanítás helyzete katasztrófaközeli állapotban van Magyarországon. Elismertség tekintetében a kétezres évtizedben szinte az utolsó helyre sodródott a tantárgy. Ennek fő oka, hogy ma már egészen más nyelven beszélnek a diákok, s e két nyelv csak kevéssé használ azonos elemeket. Irodalmi művek ugyanakkor még nincsenek ezen a nyelven, egy-két kivételtől eltekintve, mint pl. Varró Dániel SMS-versei, vagy Jenei Gyula iwiw-verse, melyek méltán népszerűek is a diákok körében. Ezzel szemben a makacsul irodalomtörténeti elvű oktatás képtelen megszólítani a jelen problémáival foglakozó fiatalokat.

A szakember szerint sem igaz hogy az internetezők stílusa sekélyesebb, kevésbé árnyalt lenne. Valójában a helyzet, hogy egy SMS vagy egy email stílusának jellemzésére nincsenek meg a fogalmi eszközeink – magyarázza az egyetemi tanár.

– A régi fogalmak szerint az „SMS-zabálók” ugyan nem elég árnyaltak, de hogy a nyelvi sűrítés és nyelvhasználat csúcsteljesítményeit hozzák létre naponta tucatszor, abban biztos vagyok. Egy jó SMS ugyanúgy működik, mint egy vers: addig soha nem tapasztalt módon rögzít valami nagyon fontosat és másképpen el nem mondhatót a világegészből.

Ezt a fajta kreativitást azonban nagyon nehezen engedi be falai közé a rendkívüli zárt magyar oktatási rendszer, melyben minden felülről vezérelt. Igy a tananyag tartalmát is alapvetően az érettségi gyakran idejétmúlt követelményei határozzák meg – no és a kényelem –, s nem a jelen szükségletei. Holott éppenséggel ez lenne az a tantárgy melyben a diákok igazán kipróbálhatnák alkotókészségüket. Amíg az érettségin nem lehet osztályozni egy saját szonettet, addig nagyon messze vagyunk attól, hogy a tanárok és iskolaigazgatók, no meg a miniszterek is telefonjukon olvassák A Pál utcai fiúkat, vagy az Egri csillagokat…

Néhány példa a chatelők nyelvi leleményeiből:

5/c = öt perc 7vége = hétvége boolee = buli jó8 = jó éjt CYA = see you = see ya, értsd: szia! WOK = vagyok MEK = megyek vagy a történet boldog befejezését így fejezi ki egy mai iskolás: „és akkor szmájli!” Varró Dániel: SMS „itt állok én e kerge hős kabátom vízlepergetős a szmájli számra ráfagyott ha nem szeretsz hát ne szeress ez itt csak egy teszt sms hogy nyomkodom tehát vagyok”

Az új generáció nem tud (nem akar) különbséget tenni az írott szóbeliség és a „hagyományos” írásbeliség között (a szerző felvétele)
Az új generáció nem tud (nem akar) különbséget tenni az írott szóbeliség és a „hagyományos” írásbeliség között A szerző felvétele
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.