Szén-dioxid – vissza a föld alá!
Kanadában és Norvégiában például évek óta jelentős mennyiségű szén-dioxidot sajtolnak vissza egy kiürült olajmezőbe illetve az Északi-tenger alatt lévő geológiai formációkba. Aztán ott van az a lehetőség is, hogy a gázt egyszerűen pumpáljuk az óceán mélyére, ahol egyszerűen feloldódik – ez azonban hosszú távon a tengerek elsavasodásához vezetne. Amerikai, francia és izlandi kutatók azonban egy másik, rendkívül ígéretes alternatívával próbálkoznak.
A CarbFix program keretében a bazaltkőzetbe juttatják a vízben feloldott szén-dioxidot. Ez a „szódavíz” aztán reakcióba lép a kőzetben található kalciummal, amely kémia ilag megköti azt, és kalcium-karbonát – gyakorlatilag mészkő keletkezik. Ugyanez a folyamat tulajdonképpen a föld felszínén is lejátszódik, csak éppen normális körülmények között túlságosan lassan. Bár az elképzelés egyszerű, eddig csak egészen kis kísérleteket végeztek a New York melletti Palisades sziklaformációban. Az idén azonban az izlandi hellishei geotermikus erőművel társulva komoly teszteket fognak végezni. Az szigetországban nemcsak megfelelő technikai tapasztalattal rendelkeznek, hanem rengeteg bazalttal – gyakorlatilag egész Izland ebből áll. A szén-dioxid pedig ebben az esetben nem szénerőműből származik, hanem a feltörő hőforrások mellékterméke. A kilenc hónapon át tartó kísérlet során a 2000 méter mélységből érkező szén-dioxidot – miután vízben feloldották – visszanyomják a kőzetrétegbe 400-800 méterrel a föld alá. Eközben a közelben más fúrásokat is végeznek, ahol a talajvízben bekövetkezett változásokat figyelik, ez alapján következve a végbement reakciókra.
Többek között szeretnék tisztázni a folyamat sebességét, valamint hogy nem kerülnek-e a vízbe a reakció során a kőzetből kilökött fémek.
Ma még nem tudni, bármelyik szén-dioxid-megkötési eljárás megvalósítható lesz-e gazdasági és környezetvédelmi szempontból. Egy előnye viszont biztos van az új módszernek a föld alá pumpálással szemben: nem kell többet aggódnunk, hogy esetleg visszaszivárog a szén-dioxid, hiszen az a szilárd kőzet részévé válik. Bazaltos kőzetek pedig minden kontinensen találhatók, így mindenki kiveheti a részét a feladatból – még ha ez nem is oldja meg egy csapásra a klímaváltozás problémáját.
