Kína túl nagy falat a Google-nak?
A Google-kereső nyitóképernyőjén a logó dupla o betűjének helyén egy pár bilincs. A keresőmezőbe írt kifejezés: Tiananmen téri vérengzés. Alatta a figyelmeztető felirat: „Did you mean: please come arrest me, take me to re-education camp” (azt akartad írni, hogy „kérem tartóztassanak le, és vigyenek átnevelő táborba”?). A szóban forgó, interneten terjedő számítógépes geg viccnek talán kissé erős, mégis jól mutatja, hogy milyen indulatokat váltott ki, amikor a Google – azért, hogy a kínai piacra bekerülhessen – 2005-ben hozzájárult a politikailag érzékeny találatok cenzúrázásához.
Amikor a Google kínai szervereit nemrég összehangolt hackertámadás érte, a vállalat azonnal felmondta az együttműködést, és azt is bejelentette: fontolóra veszi, hogy kivonul Kínából. A kínai külügyi illetékesek kiadtak néhány nyilatkozatot arról, hogy a kormánynak nincs köze a támadásokhoz, a keresőcég rezidense pedig azt hangsúlyozta, hogy bennük ez a gyanú fel sem merült – ami teljesen érthetetlenné teszi a hirtelen visszavonulási szándékot.
Ráadásul az említett támadássorozatnak a Google mellett több mint 30 amerikai áldozata volt – olyan hadiipari és technológiai cégek, amelyeknek valószínűleg sokkal több vesztenivalójuk lenne egy esetleges behatolással –, ám mégiscsak a szoftvercég kapta fel a vizet, a többiek hallgatnak.
Magyarázatot talán az kínál, hogy a startégiai internetpiacok közül Kína az egyetlen, ahol a Google nem tudott domináns helyzetbe kerülni (a kínaiak közel kétharmada a Baidu.com-on keres), és a keresőszavas hirdetésekkel kapcsolatos bevételek még az amerikai vállalat viszonylag szerény terveit is mélyen alulmúlták. (Utóbbit részben a Google engedékenysége is magyarázhatja: amikor például egy amerikai emberjogi szervezet a Google Adwords programon keresztül próbált egy Kína bojkottjára felszólító reklámot elhelyezni, a cég az USA-ban sem engedélyezte az üzletet.)
Ugyanakkor tény, hogy eddig nagyon kevés globális nagyvállalat vonult ki önként a kínai piacról, és statisztikailag is kicsi a valószínűsége, hogy ezt a sort épp a mohón terjeszkedő Google nyitná meg. Akkor már inkább az a teória tűnik valószínűnek, amely szerint a cég talán most ébredt rá, hogy túlságosan nagy betekintést engedett a szoftvereinek működésébe.
A Google legféltettebb kincsét egyrészt a keresőmotorja által használt, a találatokat sorba rendező algoritmusok jelentik (ezek biztosítják a számára a technológiai előnyt az összes többi keresővel, így a Baidu-val szemben is), másrészt pedig azok az információk, amelyek folyamatosan keletkeznek a vállalat szerverein a felhasználók keresési szokásairól, vásárlásairól, és az ezekhez kapcsolódó érzékeny adatokról – talán a hackerek épp ehhez kerültek a kelleténél közelebb.
Bármelyik magyarázatot fogadjuk el, az bizonyos, hogy a maradás mellett is szólnak érvek. Kína ma már a legnagyobb internetes közösség (vagyis piac), és mellesleg a leggyorsabban bővülő is: még mindig több mint egymilliárd ember nem internetezik az országban.
