Internet azonnal
A pilla|net fogalma még idegenül hangzik, a web 2.0 viszont már ismerősebb. A valós idejűség elvárása mindkettőben jelen van, maga a fogalom évek óta a fejünk fölött lebeg. Az újdonság abban rejlik, hogy az azonnaliság elvárása már nemcsak a médiumokat, a híreket, az online világot érinti, hanem a termékeket és a szolgáltatásokat is – kezdi az irányzatok bemutatását dr. Törőcsik Mária, a Trendinspiracio Műhely (www.trendinspiracio.hu) vezető kutatója. Szerinte a haiti katasztrófával kapcsolatos közösségi megnyilvánulásokban egyszerre van jelen az azonnaliság, az egyén elismerés iránti vágya és a közösségi web számos eleme. A „pilla|net trendnek” köszönhetően a most még megélhető élmény, a most még elérhető boldogság és fogyasztás kerül a középpontba. Részben éppen az internet hatására, a legrövidebb várakozási idő is elfogadhatatlanná vált sokak számára, azonnal akarunk mindent tudni, mindent megkapni.
Megváltoznak a keresési módok is. – 2009. december eleje óta a Google keresője képes –angolul – a valós időben történő keresésre is. Az időbeli szűkítés a magyar felületen is elérhető már, ám itt a legkisebb egység jelenleg az elmúlt 1 óra. Ilyen időintervallumban az információk a közösségi oldalakon pörögnek legjobban, az internetezők pedig a nagyvilág történéseivel kapcsolatban egyre inkább ezeken a helyeken tájékozódnak. A Twitter, a Facebook, a MySpace és a FriendFeed csak pár példa azon weblapokból, melyekkel a keresőóriás megállapodást kötött, s ennek értelmében a felhasználóik által publikusnak szánt tartalmakból is érkeznek találatok a Google keresőjébe – mondta el lapunknak Kéner Eszter, a www.guglisagok. hu főszerkesztője.
A jelenség mögött a web 2.0 forradalom társadalmi hatásának beérése figyelhető meg, ezen belül is az online közösségi hálózatok elterjedése. Elképesztő mennyiségű információ áramlik ezeken a csatornákon, hiszen több százmillió ember vált potenciálisan információelőállítóvá. Ráérő kutatók kiszámolták, hogy egy átlagos északamerikai polgár naponta 34 gigabájtnyi adatot fogyaszt, azaz naponta kb. 100 ezer szót olvas el, vagy hallgat meg tévében, rádióban. Ez lecsökkenti egy-egy hír „életartamát” is (csak kb. 3-5 percig „élnek” a hírek a nagyobb hírportálokon). Másrészt a közösségi hálózatok tömeges szintű használatával mára szinte ezek váltak az elsődleges hírforrássá, hisz itt a hozzánk hasonló érdeklődésű emberek híreit olvashatjuk – ezt már Molnár Szilárd, az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ kutatója magyarázza.
Az egyik meghatározó hírportál, a mindig is a trendeket meghatározó Index egyik alapítója, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete elnöke, Gerényi Gábor is igyekszik érzékeltetni az ember és a gép feldolgozóképessége közötti ellentmondást:
– A „valós idejű web” trendet követjük, fontosak a twitteres amatőr közvetítések az Indexen, a választásokat már mi is twitterben fogjuk leadni. A felhasználókra nehezedő pszichológiai nyomást (esetlegesen) nem ez okozza, mert ezek a dolgok viszonylag könnyen feldolgozható, nagyon rövid impulzusokból állnak – fogalmaz az infokommunikációs szakember. Az igazi terhelést szerinte a többi, nehezebben emészthető információtömeg jelenti, vagyis a naponta megjelenő rengeteg írás, cikk, vélemény egyegy témában, amiken nem lehet túljutni 5-10 másodperc alatt. A rendszeres információfogyasztó folyamatosan úgy érzi, hogy „nem hagyhatom ki, nem maradhatok le”.
– Az állandó nyomással, a figyelem szétforgácsolódásával, a stressz növekedésével a személyes tapasztalatom alapján egyetértek, de ennek kezelése, az ezzel való együttélés szabályainak, korlátainak kialakítása rajtunk múlik. Én még mindig hiszek abban, hogy az internet egy nyíltvégű technológia, azaz jelentős mértékben az azt használó emberektől függ, hogy mi is lesz belőle,milyen irányba fejlődik tovább – teszi hozzá Molnár Szilárd.
Fekete Zsombor videójátékkutató a gyorsulásra való igényt a mobiltelefónia megjelenésétől eredezteti, hisz azóta akarunk több helyen lenni, azonnal. A sokszereplős online szerepjátékokban is megjelenik az a funkció, hogy a játékos nem akar lemaradni, azért jár vissza a virtuális térbe, a játékba, de ezt a trendet a játékok csupán leképezik, nem okozzák.
Eléggé lesújtó véleménye van a fenti jelenségekről Dombi Gábornak, az Inforum főtitkárának. Szerinte a társadalom regresszív jelenségeketmutat, viszszahúzódik a közélettől a magánéletbe. – Az internetes közösségek egymás szórakoztatásán túl kevés értéket teremtettek eddig. Sajnos az internetezők immár nem értelmiségiek, hanem csak szerepjátékosok. Perc-emberkék, Adyval szólva, akik itt élik ki közszereplési vágyaikat, akár példaadók, akár nem. Később talán majd eljön az alkotni és nem csak kritizálni képesek kora is – fogalmazott. Dombi szerint határozottan nem a további gyorsulás a jó út. – Valójában a média rövid üzenetei inkább segélykiáltások: „figyeljetek rám!”. Viszont ki figyel 160 karakterre egymilliószor 160 karakter között? Újra meg kellene tanulnunk kulturáltan és árnyaltan kifejezni érzéseinket és gondolatainkat, de erre a gyorsaság nem teremt lehetőséget.
