Megtalálták a középkor Dianáját?
Edit vagy eredeti nevén Eadgyth gyönyörű angol hercegnő volt, aki I. Ottó német-római császárnak, Bulcsú és Lehel magyar vezérek Lech mezei legyőzőjének első felesége volt.
Az esküvő nagy visszhangot keltett saját korában. Eadgyth 910-ben született. Féltestvére, Athelstan király szívesen adta testvéreit feleségül európai uralkodóházakba diplomáciai okokból. Editet Ottónak, a leendő német királynak szánták, de a legenda szerint Edit húgát, Adivát is bemutatták az ifjú trónörökösnek 929-ben. Ottó a nálánál két évvel idősebb Editet választotta, akinek szépsége és kedvessége legyőzte húga fiatalságát.
A hercegnő két gyereket szült Ottónak, majd fiatalon, 36 éves korában meghalt.
Történészek szerint Edit nagyon népszerű volt. Imádták
szépségéért, kedvességéért, bájos lényéért, jótéteményeiért. Legendáját csak fokozta, hogy viszonylag fiatalon halt meg. Személye erősen emlékeztet Diana hercegnőre – nyilatkozta Mark Horton, a Bristol Egyetem régészprofesszora.
A magdeburgi katedrálist 2005 óta kutatják régészek.
2008-ban felnyitották Edit hercegnő XVI. századi, csodálatosan szép kőszarkofágját is, bár úgy vélték, hogy az üres, csak jelképes emlékmű. A kutatókat váratlanul érte, amikor egy ólomkoporsóra bukkantak a szarkofágban, amelyben – a felirat szerint – Edit hercegnő maradványai nyugodtak. Editről tudták, hogy halálakor a magdeburgi Mauriciusz-monostorban temették el.
A koporsó első vizsgálata most fejeződött be. Kiderült, hogy a selyemlepellel letakart csontok egy 30-as, 40-es éveiben elhunyt nő maradványai.
Ugyanakkor mégsem tekinthető teljesen biztosnak, hogy a hercegnő tetemét találták meg, mivel történészek szerint Edit tetemét az évszázadok alatt többször megmozgatták. Például akkor, amikor átszállították a Mauriciusz-monostorból a katedrálisba, ezt egyébként a koporsón lévő felirat is elárulja, ahová akkurátusan feljegyezték, hogy 1510-ben másik nyughelyre szállították.
A Bristol Egyetemen most a csontokat egyesével megvizsgálják, hogy mindegyikről kiderítsék, milyen korú és nemű személytől származnak, majd a fogzománc stronciumizotópos elemzésével megállapítják, hogy a halott földrajzilag honnan származik. A stroncium-izotóp arányából ugyanis pontosan meg lehet mondani, hogy az egykor élt ember Angliában vagy német földön nőtt-e fel. Ha bebizonyosodik, hogy Edit hercegnő csontjait találták meg, akkor az angolszász uralkodóház legrégibb csontmaradványát tudják azonosítani.
