A H1N1 vírus nemcsak a felfokozott oltóanyagigény miatt aranybánya a gyógyszergyártók nak: soha annyi antivirális készítményt nem adtak el, mint az újinfluenza-járvány hónapjaiban.

Ugyanakkor egyre több kétely merül fel ez utóbbi szerek hatékonyságával kapcsolatban. A hivatásos kétkedők most szakmai megerősítést kaptak: a Genetics című szaklapban amerikai kutatók közzétettek egy tanulmányt, amelyből az derül ki, hogy az antivirális szerek hatékonyan közreműködnek az ún. szupervírusok létrehozásában.

A szóban forgó gyógyszerek a halálos mutagenezis elvén működnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hatóanyaguk beavatkozik a vírus örökítőanyagának, nukleinsavjainak működésébe: gyorsabb mutálódásra kényszeríti a vírust, aminek a következménye a kórokozó pusztulása lehet. A hangsúly a lehetőségen van, a végkifejlet ugyanis korántsem törvényszerű.

Ahogyan a tanulmány egyik szerzője, Jim Bull fogalmazott: a megnövelt mutációs ráta egyrészt szolgálhatja a terápiás célt – vagyis a víruspopuláció összeomlását –, de akár ellene is dolgozhat.

A mutációk felgyorsításának kétféle hatása lehet. Az egyik valóban a vírus pusztulása, ám létezik egy másik út is: előfordulhat, hogy a kórokozó túléli a kezelést (például azért, mert a mutagenitása megnő ugyan, de nem eléggé), és tulajdonképpen győztesen kerül ki a küzdelemből.

Ilyenkor egy nagyobb alkalmazkodóképességű és gyorsabban szaporodó, ennélfogva sokkal veszélyesebb vírus lehet a végeredmény.

Tény, hogy a szupervírusok léteznek, az viszont – a Genetics kommentárja szerint – még további tisztázásra vár, hogy a kialakulásuk közvetlenül kapcsolódik-e az antivirális szerekkel folytatott kezelésekhez.