Se szeri, se száma azoknak a szereknek, amelyek használata az immunrendszer erősítésével biztatja a fogyasztót. Ám autoimmun kórképekben az önmaga ellen forduló immunrendszert éppen ellenkezően: gyengíteni kell. Az ilyen gyógymód mindazonáltal kétélű fegyver, hiszen a védekezés mérséklődésével számos betegség, elsősorban különféle kórokozók, zavartalanul támadhatják meg a szervezetet.

Léteznek immunsejtek, amelyek normál körülmények között csökkenteni képesek az immunválaszt. Ezeket T reg-(regulatory, azaz szabályozó) sejteknek nevezzük. Tudnivaló, jóval kisebb számban vannak jelen az egészséges szervezetben, mint más T-sejtek. Ahhoz, hogy a T reg-sejtek a gyógyulásban hasznosuljanak, kellő mennyiségben kell rendelkezésre állniuk, és ami nagyon fontos, csak az immunrendszer „eltévelyedett” részével szabad a harcot fölvenniük.

Hans Stauss és londoni kutatócsoportja most arról számolt be, sikerült ilyen T-reg sejteket előállítani.

Egérvérből nagy mennyiségben jelen levő „rendes” T-sejteket nyertek ki, majd vírus segítségével két gént helyeztek el a sejtben. Az egyik, a FOXP3 nevű gén, ami a T-sejtet T reg-sejtté alakítja. A másik gén a sejtet arra készteti, hogy egy speciális fehérjét, az ovalbumint mint receptort ismerje fel és a szervezetben kötődjék hozzá.

Egyazon reumatoid arthritises állatban két ízületet vizsgáltak, de csak az egyikbe juttattak ovalbumint. Ezután injektálták a fenti módon előállított T reg-sejteket mindkét ízületbe. Az eredmény: a T reg-sejtek csak az ovalbuminnal kezelt ízülethez kötődtek (erre tették őket képessé), ott kellő hatást kifejtve mérséklődött az ízületi felszín gyulladása. A másik ízületben, ahol nem volt ovalbumin, nem hatottak. Az immunrendszer többi része változatlan maradt.

Nagyon sok betegségről, így például a cukorbajról, sclerosis multiplexről, Crohn-betegségről tudjuk, hogy létrejöttében szerepet játszik az immunrendszer „önagressziója”, vagyis hogy a saját szervezet szövetei ellen fordul. A brit kutatók állatkísérlete most megnyithatja az utat sok ilyen betegség gyógyítása felé, hiszen ha sikerül génbevitellel a betegségre jellemző, a sejtben levő molekulához (mint a kísérletben az ovalbuminhoz) kötődő T reg-sejteket létrehozni, a kórképek célzott módon kezelhetők lesznek.

Alexander Corthay, az oslói egyetem munkatársa azonban felhívja a figyelmet, a T reg-sejtek könnyen visszaváltoznak „rendes” T immunsejtté. Márpedig ezek működése autoimmun betegségben kóros. Stauss professzor szerint az általuk előállított T reg-sejtek sokkal stabilabbak, mint a természetesek, továbbá meghatározott szövetre specifikusak, vagyis ha visszaalakulnak is, a várható következmény valószínűleg nem jár jelentős következménnyel.

A beinjekciózott sejtektől rendbe jött az ízületi gyulladás