Utolsó gyíkvacsora

Kétszáznyolcvanmillió évvel ezelőtt élt gyíkok utolsó étkezésének maradékát találták meg kanadai biológusok. A rovarevő hüllők maradványaira Oklahomában bukkantak. Az ősgyíkleletet őrző Oklahomai Természettudományi Múzeum kutatói véletlenül találtak rá a rovardarabokra az állatok fogai között. A tudósok már régóta sejtették, hogy a korai hüllők rovarokkal táplálkoztak, ám a mostani az első eset, hogy bizonyítani is sikerült az elméletet. (MTI)

Mobil a Google-tól

Amerikában már kapható a Google első „saját márkás” mobiltelefonja, az érintőképernyős Nexus One. Az 1 gigahertzes Snapdragon proceszszorral szerelt készülék fejlesztésében (és valószínűleg a gyártásában is) a tajvani HTC működött közre. A telefon a Google Android operációs rendszerének 2.1-es verzióját használja. A Nexus ára az USA-ban kártyafüggetlenül 530 dollár (közel 100 ezer forint) körül alakul. Az európai megjelenés – a Vodafonenál – tavaszra várható. (Népszabadság)

Hajóroncsevő homár

A tengerek mélyén igen korlátozottak az élelemforrások, így nem csoda, hogy akad olyan homárfajta, amely jobb híján az elsüllyedt hajók faanyagával táplálkozik. A szokatlan étkezési szokásokkal bíró lényekre belga kutatók bukkantak a Csendes-óceánban, Vanuatu közelében. A tengerbiológusok közel ezerméteres mélységben elsüllyedt hajókról származó faanyagot hoztak a felszínre. A deszkákon lévő rákok közt szép számban fordultak elő a Munidopsis andamantica egyedei; az állatok belei tömve voltak famaradványokkal. A homárok általában dögevők, a most felfedezett Munidopsis andamantica homárféleség az első, amelyik fát fogyaszt. (MTI)

Még pontosabb pi

123 milliárd tizedesértékkel továbbszámolta ki a pit, mármint a kör kerületének és átmérőjének közönségesen csak 3,14-nek ismert hányadosát az eddigi legpontosabb eredménynél egy brit matematikus. Fabrice Bellard közel 2,7 billió tizedesig haladt az osztással, ráadásul úgy, hogy olcsóbban produkálta az eredményt, mint a korábbi rekordszámítás. Azt tavaly érték el Japánban, de „csak” 2,6 billió tizedesig. Az eredményhez kétezerszer gyorsabban működő és több ezerszer drágább szuperkomputert alkalmaztak, mint Bellard, aki asztali PC-t használt. (MTI)