Mit mutat a horizont?

Felhőben, ködben, borult időben, illetve éjszaka csak 1927 óta lehet repülni. Akkor kezdték alkalmazni a mesterséges horizont nevű vak repülő műszert. Ennek kis pörgettyűi a repülőgép lengéseitől, dőléseitől függetlenül mindig megtartják eredeti helyzetüket, amit a műszer kerek ablakán láthat a pilóta. Ennek közepén a gép szimbóluma áll, és a gép dőlésétől függően nem e jel, hanem a látóhatár, a horizont mozog. Ha a gép jobbra dől, a mesterséges látóhatár balra lendül. Ez bonyolult időjárási helyzetben, zivatarban vagy ütközési veszély esetén még a gyakorlott pilótákat is megzavarhatja.

Az életfontosságú műszer helytelen értelmezhetőségét aka dá lyoz za meg a Coventryi Egyetem ergonómusa, Donough Wilson által megépített digitális és az adatokat már modern, négyszögletes, folyadékkristályos kijelzőn megjelenítő újfajta műhorizont. Ennek óriási előnye, hogy a gép földrajzi haladási irányát mutató szám fordul el a gép dőlése szerint, a vízszintes vonalként látható horizont viszont a helyén marad. Már a műszer továbbfejlesztésén is dolgoznak, hogy amennyiben a gép „leadja” az orrát, az irányt is jelző szám (az ábrán 204) a horizontot jelző vízszintes vonal alá süllyedjen.

A Manchesterben rendezett novemberi légügyi és űripari tanácskozáson mutatták be az új műszert, majd 45 gyakorlott pilótát kértek fel a tesztelésre, akiknek nagy többsége kedvezően nyilatkozott a műszaki újdonságról.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.