A nátha megvéd a H1N1-től?
Franciaországban a sertésinfluenza-esetek 2009 szeptemberében kezdtek szaporodni, 100 000 emberből 160 fertőződött meg, ám ez a szám október végéig nem emelkedett tovább. Ekkor csökkent a megfázásos betegek száma és növekedésnek indult a H1N1-betegeké. Az átmeneti stagnálás legalábbis elgondolkoztató – állítja Jean-Sebastian Casalegno, a lyoni egyetem munkatársa.
Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a sertésinfluenza járványos aktivitása az egyes európai országokban eltér egymástól. Casalegno szerint arról van szó, hogy a nátha kórokozójával, a rhinovírussal való fertőződés a sertésinfluenza terjedését úgy gátolja, hogy a rhinovírus és a H1N1 vírus között interferencia (kölcsönhatás) lép fel, aminek következtében olyan védelem jön létre a szervezetben, ami a további vírusfertőzést lehetetlenné teszi.
A rhinovírus-fertőzések és sertésinfluenza-esetek előfordulásának ellentétes tendenciáját Svédországban, Norvégiában és Ausztráliában is megfigyelték. A mostani sertésinfluenza-pandémia (regionális vagy világjárvány) a járványtani megfigyelések szempontjából azért is fontos, mert máskor az évente jelentkező szezonális (nem H1N1) influenza télen üti fel a fejét, ekkorra viszont a késő nyári, az iskolakezdéskor gyakori nátha már régen lezajlott. 2009-ben azonban a (sertés) influenza sok helyütt a rhinovírus-fertőzéssel éppen egy időben jelentkezett, ez tette lehetővé a nátha vírusához köthető védőhatás felvetését.
Hogy a vírusinterferencia ténylegesen milyen jelentőséggel bír, egyelőre nem tudni, miként azt sem, miért nem tapasztalták a jelenséget (a sertésinfluenza-esetek számának stagnálását vagy csökkenését) az Egyesült Államokban.
Az ausztráliai Queensland Egyetem kutatója, Ian Mackay professzor szerint a két vírus kölcsönhatása önmagában semmiképpen sem lehet elégséges magyarázat a másik vírussal szembeni védelemre, kiváltképpen, ha valaki az influenzavírussal ismételten fertőződik. A gátlóhatás túlmutat eddigi ismereteinken és a rhinovírus saját különös tulajdonságának tűnik. A rhinovírus a francia orvoscsoport szerint sok embert ténylegesen megmentett a H1N1-megbetegedéstől. A kutatások akár olyan védőoltáshoz is elvezethetnek, ami a nátha vírusát felhasználva hoz létre influenzával szembeni védettséget.
A sertésinfluenza-járvánnyal összefüggésben koránt sincs annyi szakmai tapasztalat, mint a szezonális influenzával. Erre utal a francia kutatócsoport új keletű megfigyelése. Ez magyarázza a szakmai nézetkülönbségeket is, csakúgy, mint a H1N1 elleni védőoltással szemben manapság még mindig mutatkozó bizalmatlanságot.
A nátha- és influenzavírus közötti interferencia kérdése egyelőre csak elméleti meggondolás. Senki ne vegye bizonyítottnak: ha a közelmúltban náthás volt, ez biztos védelem a H1N1-es influenza ellen.
