A bostoni Harward Medical School tudósainak legújabb cikke arra hívja a figyelmet, hogy jobban oda kell figyelni a migrén késői szövődményeire is. A közlemény megállapításai azért is fontosak, mert a migrént még ma is sokan hajlamosak úriasszonyok hisztériás megnyilvánulásának tartani.

Természetesen nem az: jellemtől, származástól, iskolázástól független, öröklődési hajlamot mutató, és nagy fájdalommal járó, néha napokig tartós munkaképtelenséget okozó kór. A lakosság 10-12 százalékát érinti, s valóban több nő szenved tőle, de a férfiak jelentős hányadát sem kíméli.

Tobias Kurth és társai 12 évig 3500 migrénes nő sorsát követték nyomon. Azok a hölgyek, akiknek hetente volt fénykerüléssel, hányingerrel járó féloldali erős fejfájásuk, négyszer gyakrabban kaptak agyvérzést. Akiknek jóval ritkábban, havonta maximum egyszer volt ilyen típusú fejfájása, szignifikánsan többször kaptak többek között szívinfarktust. Figyelemre méltó, kórélettanilag még nem tisztázott megfigyelés, hogy a kockázat csak azoknál nőtt meg jobban, akiknek migrénes rohamát úgynevezett aura vezeti be: látási zavar (a betegek pontot, vonalat, „csillagot látnak”, vagy akár átmenetileg kiesik a látóterük), szédülés, beszédzavar és végtagzsibbadás. Bár ezeket az összefüggéseket újabb, több betegen elvégzett vizsgálatokkal kell ellenőrizni, egyértelmű, hogy a migrén maga is a stroke rizikófaktora, akár a cukorbetegség vagy a hipertónia.