Tragikus képet festett 2007-ben a klímaváltozásról az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC). A jelenség fő okaként a légkör növekvő szén-dioxid-koncentrációját nevezték meg. A mérések szerint az üvegházhatás következtében az elmúlt tíz évben a hőmérséklet átlagosan 0,8 fokkal emelkedett, ez az elmúlt ötven évben mért legmagasabb érték. Már egyfokos melegedés következtében az Andok gleccserei elolvadnának, a trópusokon 300 ezer ember veszítené életét maláriában, a korallzátonyok 80 százaléka kipusztulna. Amennyiben a hőmérséklet még egy fokkal emelkedne, Dél-Afrikában súlyosbodna az amúgy is nagy gondot okozó aszály, a malária áldozatainak száma 40-50 millióra nőne, az állatfajok akár 15–40 százaléka is kipusztulna, a grönlandi jégpáncél eltűnése pedig 4-5 méterrel emelné a tengerszintet, melynek következtében szigetek és országok jutnának Atlantisz sorsára.

A klímaváltozást visszafordítani már nem lehet, de az ütemét csökkenthetjük anynyira, hogy a következő nemzedéknek is élhető környezetet biztosítsunk. Németország már megtette az első lépést, a tervek szerint a fosszilis energiahordozók használatát 2020-ra a jelenlegi 62-ről 40 százalékra csökkentenék, ugyanakkor a megújulóenergia-források kiaknázását 15-ről 30 százalékra emelnék. Ezért a fotovoltaikus rendszerek, a vízenergia, a biomasszatechnológia és a manapság leggyakoribb szélerőművek alkalmazását igyekeznek elterjeszteni. Az új technológiák azonban még gyerekcipőben járnak, telepítésük nagyon költséges, emellett nem tervezhető teljesítményűek, így nem válthatják ki teljesen a mai erőműveket. Ezenkívül kiépítésük a táj arculatának megváltozásával járhat. Köztes megoldást jelent a korszerű hőerőművek alkalmazása, amelyek ugyan nem megújuló energiaforrásokkal működnek, de a fosszilisenergia-hordozók leghatékonyabb felhasználását biztosítják.

Felejtsük el a zajos generátorokat, és éljünk ezekkel az új környezetbarát lehetőségekkel, amelyek Európában is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek!