Halolaj a GMO-szójából
Azt régóta tudjuk, hogy az Omega 3 zsírsavak javítják az érrendszer állapotát, bizonyítottan hozzájárulnak a szívroham, a stroke és a hirtelen szívhalál megelőzéséhez. Számos növény, például a szója és a lenmag „magától” is tartalmaz Omega 3 zsírsavat, annak is az úgynevezett alfalinolénsav (ALA) változatát, amelyet gyakran adnak hozzá külön adalékként is a margarinokhoz. A New Scientist szerint azonban a jól hangzó címke félrevezető lehet. A linolénsav ugyanis csak egyike a több létfontosságú Omega 3 zsírsavnak. A halolaj további két változatot – dokozahexaénsavat (DHA) ésaz eikozapentánsavat (EPA) – is tartalmaz, amelyet a növények nem tudnak előállítani.
A most engedélyezett génmódosított szója egy negyedik vegyületet, úgynevezett sztearidonsavat állít elő, ami a linolénsavnál sokkal hatékonyabban alakul át az emberi szervezetben EPA-vá. Az agy egészségére ható zsírsavat, a DHA-t, azonban még ez a szuperszója sem tudja kitermelni.
A táplálkozástudományi szakemberek szerint ahhoz, hogy elegendő Omega 3 zsírsav kerüljön a szervezetünkbe, annyi halat kéne ennünk, mint amenynyit Japán vagy Izland lakosai fogyasztanak, ehhez azonban a világ összes lazaca sem lenne elég. Az új szójával kevesebb, mint fél hektáron kitermelhető akkora mennyiségű Omega 3 zsírsav, amelyet 10 000 lazacból lehetne előállítani.
A tengerbiológusok és a táplálkozástudományi szakértők tehát lelkesek, az ökológusok már kevésbé, mert attól tartanak, hogy az új szuperszója miatt még több esőerdőt irtanak majd ki a gazdálkodni szándékozó helyiek. A gyártó persze cáfolja az aggodalmakat, hisz ez a szója, állítása szerint, az Észak-Amerikára jellemző hőmérsékleten és az ottanihoz hasonló körülmények között termeszthető hatékonyan. A géntechnológiai verseny mindenesetre folytatódik, hisz a programozott szója, egy az egyben még nem tudja kiváltani a halolaj zsírsavtartalmát.
