Nem könnyű feladat a kommunikáció a tengeralattjárókkal. Jelenleg többnyire nagyon kis és extrém kis frekvenciájú (angol rövidítéssel VLF és ELF), vagyis nagyon hosszú hullámokat alkalmaznak, amik nagy távolságokra és mélységekbe is képesek elhatolni. Csakhogy esetükben az átvitel sebessége rendkívül kicsi, másodpercenként néhányszor tíz bittől percenként egy bitig terjedhet. A gyorsabb átvitelt adó nagyobb frekvenciák esetében viszont az információt hordozó hullámok nem tudnak áthatolni a vízen, ezért a tengeralattjáróknak a felszínre kinyúló antennákat kell használniuk, amivel azonban erősen romlik a manőverezési képességük.

De itt a jövő ígérete: a neutrínós átvitel! Meglepő, hiszen úgy tanultuk, hogy ezeket a részecskéket nagyon nehéz befogni, hiszen sem töltésük, sem tömegük nincsen. Ám a felfedezés, hogy a neutrínóknak igenis van zérustól eltérő nyugalmi tömegük és oszcillálnak, periódusosan rezegnek, alaposan megváltoztatta ezt a felfogást. "Úgy tetszik, hogy az újfajta adóberendezések és detektorok fejlődésének köszönhetően már a közeljövőben megvalósítható lesz a neutrínók alkalmazása a kommunikációban" - véli Patrick Huber, a Virginia Műegyetem munkatársa. Huber a Physical Review-ban megjelent tanulmányában kimutatja, hogy a neutrínókkal másodpercenként akár tízbites átvitelt is el lehetne érni, ami már egészen jó értéknek tűnik. Ugyanakkor nem elhanyagolható hátrány, hogy a vételhez a tengeralattjárónak meghatározott térségben kell tartózkodnia.

Természetesen nagy kérdés a folyamatos és intenzív sugárforrás megteremtése. Speciális berendezéssel, az úgynevezett müontároló gyűrűkkel elő lehetne állítani óriási mennyiségű, másodpercenként 1014 neutrínót tartalmazó sugarakat. A neutrínók zöme persze áthatol a bolygón, tehát a kommunikáció szempontjából elvész, ám még mindig marad elég, másodpercenként körülbelül kettő, amely atommagokkal ütközve információt juttat a céltárgyhoz. Az ütközésekből ugyanis nagy energiájú részecske (müon) keletkezik, amely képes áthatolni a vízen és a vevő oldalán detektálható.

A neutrínók vizsgálatával és érzékelésével foglalkozó kutatók állítják, hogy az eljárás fizikailag megvalósítható. Persze nem olcsó, sőt jó drága, de ez a szempont az elsődlegesen szóba jöhető katonai alkalmazások esetében általában nem jelent lényeges hátrányt, hiszen a nagyhatalmak az új haditechnikai lehetőségeket mindig igyekeznek megragadni.