A gyorsítócsőben 450 gigaelektronvoltos (GeV) energiájú protonnyaláb keringett, amelynek hatásait is tesztelték a kutatók" - tájékoztatta lapunkat Lévai Péter, az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet fizikusa, a magyar ALICE-csoport vezetője.

A hatáselemzéshez a négy nagy detektort (ALICE, CMS, ATLAS és LHCb) is bekapcsolták, amelyek több esetben is megszólaltak. Ilyenkor azokat a részecskezáporokat mérték, amelyek a keringő protonoknak a nyalábcsőben véletlenül sodródó gázatomokba ütközésekor keletkeznek. Az is jelzést vált ki, ha a nyalábból kiszabadult protonok nekicsapódtak a nyalábcső falának, így hozva létre sok részecskés, nagyenergiás záporokat. Ugyancsak jelez a rendszer, ha az előbbi kettőhöz hasonló esemény történt, de távol a detektortól, viszont egy-két nagy energiás részecske eljutott a detektorokig és becsapódott, részecskezáport kiváltva ott.

A magyar ALICE-csoport tagjai az úgynevezett HMPID-aldetektornál ügyeltek és ügyelnek. Egyhetes, napi 8 órás váltásokban felügyelték a működését, mind a "kozmikus sugárzás üzemmód"-ban, mind a november 19-én kezdődött "fizikai adatgyűjtés üzemmód"-ban. (Az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetből Molnár Levente vezetése mellett Agócs András, Boldizsár László, Futó Endre, Pochybova Sona és Barnaföldi Gergely leste a berendezést).

A következő napokban folytatódnak a nyalábtesztek. A fizikusok azt várják, hogy stabil, mindkét irányba keringő nyalábok álljanak rendelkezésre, s ezzel megteremtődjenek a proton-proton ütközésekhez szükséges technikai körülmények. Erre a december 4-5-6-i hétvégén kerül majd sor. Az első ütközések a 450 GeV-es protonynyalábokkal történnének, azaz 900 GeV energiakoncentráció jönne így létre. Ilyen energiájú ütközések már voltak a Chicago melletti Fermilab-ban, érdekes és fontos lesz látni, hogy az LHC-ben is ugyanazokat az adatokat kapjuk.

A tervek szerint, még karácsony előtt, várhatóan december 14-15-16-án sor kerül a protonnyalábok 1100 GeV-re történő gyorsítására, s így 2200 GeV, azaz 2,2 TeV (teraelektronvolt) összenergiájú proton-proton ütközéseket állíthatnak elő. Ezzel az LHC lép elő a föld legnagyobb gyorsítójává, és megkezdődhet az LHC fizikai programja, amely új jelenségek feltérképezését vette célba. Lévai Péter szerint "az ALICE-detektornál készen állunk arra, hogy 2010-ben új fizikai jelenségeket figyelhessünk meg az LHC-nél".

Ezek a tervek. A következő napokban eldől, hogy sikerül-e megvalósítani ezeket, esetleg gyorsabban is haladhatnak.