Dr. Nicolas Tulp Rembrandt 1632-ben készült híres festményén boncolás közben anatómiát oktat. Kezében olló. Ma sincs másképp, a test felmetszése elengedhetetlen. Most egy új módszer a test tényleges felvágása nélkül ad részletes információt mindarról, amihez eddig csakis a bonckés és a szervek kivétele útján juthattak a patológusok.

Az új eljárás a virtuális boncolás, amit virtopsziának neveztek el. Ennek során a testen vágást nem ejtenek. Bár a viszszamaradt családtagokat valamelyest kétségtelenül megnyugtathatja, hogy a halott sértetlen marad, azért a cél egészen más.

A Medicina Forensis (törvényszéki orvostan) tudománya már több mint kétszáz éves. Itt a hangsúly a halál okának és körülményeinek pontos kiderítésén van. A váratlanul, ismeretlen okból elhaltakat mindig meg kell vizsgálni. Az orvostudománynak ez az ága szoros kapcsolatban van a kriminalisztikával és a nyomozati tevékenységgel. Minderről tudomásunk van ugyan, némiképp mégis meglepő, hogy egy nálunk is futó, igazságügyi bonctannal foglalkozó televíziós krimisorozat köré rajongói klubok sokasága gyűlt, alighanem inkább az oknyomozás izgalma, mint a megfilmesített véres bonctermi jelentek miatt. A berni orvosegyetem igazságügyi intézetének kutatói úgy vélik, a test felvágása nélkül, számítógép irányította robot segítségével végzett virtuális boncolás sok tekintetben még precízebb is, mint a hagyományos eljárás, az adatok objektívek, végtelen ideig raktározhatók, tehát újra és újra szemügyre vehetők.

A szokásos boncolás során "túlságosan sok múlik a vizsgáló orvos felkészültségén és azon képességén, hogyan tudja leírni a látottakat" - mondja Lars Christian Ebert informatikus, a svájci kutatócsoport tagja.

Az igazságügyi boncolás alkalmával a testet alaposan megvizsgálják, a külsérelmi nyomokat, sebeket, ismertető jegyeket szükség szerint lefényképezik, az egyes testrészeket felmetszik, a szerveket kiveszik, azokat szeletekre vágják és szövettani vizsgálathoz mintát vesznek.

A virtopszia során azonban a holttest fölé nem az igazságügyi szakértő orvos és asszisztense, a boncmester hajol, hanem egy robot, ami először azonosító- pontok kijelölése után a testfelszínről részletes (0,02 mm felbontású) három dimenziós képet készít. Ennek segítségével pontosan láthatók a külső behatolás nyomai, okozzák azt akár éles, akár tompa tárgyak, ide értve a lövedék okozta sérüléseket is.

A testfelszín után a belső szervek következnek. A tetemet speciális szerkezet tolja a komputertomográf alá, ahol nagy felbontású szeletképek készülnek, így az egyes szervek belső elváltozásai, zúzódások, roncsolások ugyanúgy láthatóvá válnak, mint a csontok törése. A külső és belső virtuális kép számítógépes analízise után lehetőség van szövetdarabok kinyerésére, de ez lehet például vízbe fúlás esetén folyadékminta kivétele a mellkasból, vagy máskor a máj egy darabja, esetleges méreganyagok felderítése céljából. Mindez azonban a mikrosebészeti eljárásokhoz hasonlóan, szinte észrevehetetlenül apró nyílásokon keresztül történik, azaz nem okoz külsérelmi nyomot.

A berni kutatócsoport a boncoló robotot Virtobotnak nevezte el. A készülékkel eddig 52 boncolást végeztek el, az esetek között utcai baleset, tompa tárgy okozta elhalálozás, késelés, lövés és fojtogatás egyaránt volt. 19 ügyet az új módszer segítségével úgy tudtak lezárni, hogy a vágás nélküli, robotizált boncolás eredménye bírósági bemutatásra alkalmas volt.

Korábban lapunkban is részeletesen beszámoltunk a távirányítású robotokkal végzett sebészi beavatkozásokról. A Virtobot azonban más, a sebészi robottól eltérő módon működik, sokkal inkább az autóiparban használatos gyártó- robotokra hasonlít. Itt nincs szükség olyan mértékű precizitásra, mint a sebészi eljárások során: ezek az emberek meghaltak, a test érdemi károsodása lehetetlen.

Mint minden új eljárás esetén, most is hangsúlyt kapott, hogy a módszernek ki kell állnia az összehasonlítás próbáját: tudományos alapossággal meg kell állapítani a használhatóságát (sőt lehetőség szerint az érdemi előnyeit), nemkülönben a költséghatékonyságát - nyilatkozta Peter Furness professzor, a brit Királyi Patológiai Társaság elnöke.

Graham Buirski melbourne-i radiológus szerint az eljárás bizonyára hamar teret nyer, de nem helyettesíti, csak kiegészíti majd az eddigi boncolási módszereket.

Magunk hozzátehetjük, a virtopsiában a robot csak eszköz; a gondolkodás, a következtetés változatlanul az emberé.