Mára a mesterséges intelligencia jelenével és jövőjével sokan foglalkoznak, és számos forgatókönyvet fogalmaztak meg a témakörben. Általános vélemény, hogy egy önálló gépi intelligencia létrejötte csak a távoli jövőben elképzelhető, napjainkban csak az önjavító, önreprodukáló alapfunkciókra képesek a robotok és egyéb mesterséges intelligenciák (AI). Egy Menlo Park-i konferencia résztvevői a mesterséges intelligenciák elképzelhető káros hatásaira hívták föl a figyelmet.

Az nyilvánvaló, hogy egy robot azt teszi, amirfie a gazdája beprogramozza, azonban az egyre bonyolultabb szoftverek meghibásodása is gyakoribb lehet. Közismert a „működtető” operációs rendszerek lefagyása, a „mesterséges” hibák, vírusok bevitele elleni védekezés pedig mára már egész iparággá bővült. Találó párhuzam a pusztító gólem agyagember, ami a meghibásodott mesterséges intelligencia egyik formája.

A konferencián részt vevő szakemberek egyetértettek abban, hogy csak a távoli jövőben éri el a technika azt a fejlettséget, hogy emberi intelligenciaszintet megközelítő robotokat hozzon létre. Pesszimista becslések szerint ezer év alatt sem érjük el ezt a fejlettséget, mások viszont az elektronikai forradalom felgyorsulásával számolnak, és szerintük már 20 év múlva társalogni fog az ember a robottal. A jelenlegi rendszerek leginkább információval segítik az emberek hétköznapi életét, mint például a Microsoft Clearflow rendszere, amely a közlekedési helyzet elemzése alapján javasol optimális útvonalat a gépjárművezetőnek.

A téma nemzetközi hírű, magyar származású szakértője, Szolovits Péter, a MIT CSAIL (Számítástechnikai és Mesterséges Intelligencia Laboratórium) vezető professzora. Legfőbb kutatási területe a mesterséges intelligencia eszközeinek alkalmazása az orvosdiagnosztika és a döntéshozás területén. Az általa vezetett csoport legfőbb feladata a mesterséges intelligencia eredményei alapján a megfelelő következtetések levonása a gyógyítás érdekében. Megfelelő diagnosztikai eszközökkel és helyes következtetésekkel hamarabb azonosíthatók a betegségek, és nagyobb a páciensek esélye a teljes gyógyulásra.

Sokan szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy egy mesterséges intelligencia önerőből önállósíthatja magát, de felhívják arra a figyelmet, hogy egy arra kifejlesztett vírussal már ma kártékonnyá tehető egy gépezet vagy vezérlő szoftver. Mindenki ismeri a világháló „zombi” gépeit, amelyek egy vírus hatására tulajdonosának akaratától független műveleteket végeznek, vírust terjesztenek, vagy kéretlen leveleket küldözgetnek milliószámra. Az egyik kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a felhasználó számára egyre bonyolultabbá váló szerkezetek kezelése is váratlan mellékhatásokat eredményezhet, vagyis „nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal”.

Éppen emiatt hatalmas a felelőssége a mesterséges intelligenciákat vizsgáló szakértőknek. Nekik kell ugyanis biztosítaniuk, hogy az egyre intelligensebb robotok a tervezett cél érdekében működjenek, és ne váljanak kártékonnyá.

robotkéz