Kicsit furcsa, hogy erre 130 évet vártak, hisz egy Mahomed nevű brit orvos már 1879-ben leírta a ma is népszerű szaklapban, a Lancetben, hogy köszvényeseknél gyakoribb a hipertónia. A medicina mentségére: e két betegség ok-okozati összefüggésének felderítése ma is folyik.

A húgysav (az urát) az étkek purin nevű anyagának bomlásterméke, melyből sok van a húsban, halban, száraz hüvelyesekben, csokoládéban stb. Ám a túlzott bevitelen kívül valamilyen más anyagcserezavarnak is lennie kell ahhoz, hogy bajt okozzon. A húgysav menynyisége megnőhet a szervezetben számos kór, elsősorban akut vagy krónikus veseelégtelenség miatt, de akár a daganatok citosztatikus kezelése következtében is, ez utóbbi esetben a fokozott sejtszétesés miatt. Gyógyszerek, pl. húgyhajtók, de hormonok (pl. inzulin) is fokozhatják a koncentrációját. Állhatnak különböző genetikai eltérések, enzimzavarok is a húgysav túltermelődésének és/vagy csökkent lebomlásának hátterében. Akárhogy is, a nem elhanyagolható statisztikai bizonyítékokon kívül ma már számos kórélettani magyarázata is van annak, hogy a magas húgysavszint érbetegséget, többek között infarktust és stoke-ot, agyvérzést okozhat.

Megfelelő diétával a vér húgysavszintje 15–20 százalékkal csökkenthető, de többnyire gyógyszerekre, többek között bizonyos vérnyomáscsökkentők adására is szükség lehet.

A laikusnak, elsősorban túlsúlyos hipertóniásnak, annyit érdemes tudnia, hogy nemcsak koleszterin-, de a húgysavszintjét is érdemes rendszeresen ellenőriztetnie és normalizálnia.