Az országos csapások mellett egyre több olyan szélsőséges időjárási helyzettel találkozunk, amelyek kifejezetten csak bizonyos országrészeken fejtik ki pusztító hatásukat. Elég, ha a szupercella nevű időjárási jelenségre gondolunk: ez olyan zivatar, amelynek - egy képzeletbeli tengely körül forgó - felhőrendszere nagyon heves felhőszakadást hozhat, kétcentis vagy nagyobb jég eshet belőle, óránként 90 kilométeres sebességet meghaladó széllökésekkel jár. Súlyosabb esetben tornádók is kialakulhatnak belőle. A szupercella a többi zivatarhoz viszonyítva ritkábban fordul elő, de így is legalább száz ilyen jelenség sújt(hat)ja évente az országot - csak kevésről tudunk, mert ezek a cellák általában kis, néhány tíz négyzetkilométeres térségben pusztítanak.

Van, amikor országos a csapás. Erre példa 2009. július tizennyolcadika. A szakma ezt a nyári napot transzpannon szörnyetegnek nevezi. Ezen a napon egy hidegfront drasztikusan átrendezte időjárásunkat. Egy-két óra alatt húsz Celsius-fokot esett a hőmérséklet, a száz kilométeres sebességgel, helyenként jégesővel támadó vihar miatt az egész országra piros riasztást adtak ki.

A 2006-os budapesti tűzijáték nézőire lecsapó, halálos áldozatokat követelő vihar - ez is egy szupercella volt - után jóval éberebb lett a meteorológusszakma és érzékenyebb lett a média is az időjárási helyzetekre. A meteorológusok persze régóta szeretnék a veszélyes időjárási helyzeteket minél korábban prognosztizálni és minél pontosabban lokalizálni. Ezt a célt szolgálja a kistérségekre szabott időjárási vészjelző- és riasztórendszer kiépítése.

"A kistérségi riasztórendszer kiépítését 2007 óta tervezzük, de jó ideig nem találtunk forrást a szükséges fejlesztésekre. A KEOP keretében az idén nyertünk el 168,1 millió forintot, amelyhez az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) további 13,6 millió forintot ad. A különféle időjárási portálokat működtető konkurenciánál hamarabb jöttünk elő ezzel az elképzeléssel" - tájékoztatta lapunkat Buránszkiné Sallai Márta, az OMSZ szakmai elnökhelyettese.

Sokat nyomott a latban, hogy a katasztrófavédelem is az eddiginél pontosabb riasztást igényelt. Igazuk is van, hiszen nehezen kezelhető az a hír, hogy mondjuk a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyét jelentő dél-alföldi régióra adnak ki piros riasztást. Eddig ugyanis a hét régióra tudták bontani a riasztásokat.

Az új rendszerrel az OMSZ-nek az a célja, hogy Magyarország valamennyi (174) kistérségére külön-külön 1-3 órára előre jelezhető időjárási riasztást készítsen, amely tartalmazza például a várható legerősebb széllökés erősségét, a várható csapadék mennyiségét, jégeső vagy ónos eső előfordulását. A rendszer része lenne speciális riasztások kiadása az úgynevezett hirtelen kialakuló lokális árvizek pusztító hatásainak csökkentésére. A másik cél, hogy a rendszer minden kistérség számára 6-12 órára előre jelezze a potenciális veszélyhelyzeteket. (A figyelmeztetéseket naponta négy alkalommal frissítenék.)

Az OMSZ-ben tegnap bejelentett 181,7 milliós fejlesztés 96 százaléka informatikai fejlesztésre megy el. Bozó László OMSZ-elnöktől tudjuk, hogy a szolgálat jelenlegi szuperszámítógépének kétszeresét tudó eszközt szereznek be. Ezzel a lényegesen nagyobb tér- és időbeli felbontású modelleket futtathatnak. A megnövelt számítógépes kapacitás a jelenlegi riasztási rendszer pontosságán is jelentősen javít.

Arra azonban nem lesz alkalmas, hogy egy adott, mondjuk egy négyzetkilométeres térségre megmondja, hogy ott biztosan pusztít majd jégeső. Ezt legfeljebb egy kistérségre lehet kijelenteni - figyelmeztet Bozó László, aki szerint a 2011 júliusától működő rendszer így is unikális lesz Európában, mert egyetlen más ország sem épített ki kistérségi riasztórendszert.