Tágabb értelemben térinformatikának neveznek mindent, amiben a számítógép és a térképészet együtt szerepel. Felületes meghatározás, de benne van az a stratégiai iparág, amelyre sok vállalkozás épül - mert fontos kereslet van rá.

Volt idő ebben az országban (és persze a világ másik felén is), amikor bármilyen térkép katonai jelentőséggel bírt, és így is kezelték. Nem beszélve a légi fényképről: a vitorlázórepülő-versenyek eredményeit rögzítő fedélzeti fényképezőgépeket és az ott készült felvételeket szigorú szabályok szerint kellett nyilvántartani, beszolgáltatni, tárolni stb.

Ennek fényében kell értékelni, hogy ma Magyarország területének nagy részéről általában 2 méteres felbontású műholdfénykép áll rendelkezésére minden internetezőnek. Vannak területek, amelyekről 0,5 méteres részletességű felvétel van a Google-térképekben. (A terkepek.google.hu-t nem jegyezte be a Google Magyarország, csak a maps.google.hu-t...)

Ezek persze mindenkinek a világon rendelkezésére állnak. Ahogy mi is megtekinthetünk bármit, bárhol. A Föld felszínének meglehetősen nagy hányada elérhető. Természetes, hogy a Google e szolgáltatása folyamatos támadás alatt áll, mert érzékeny adatokat szolgáltat a mindenkori "ellenségnek", és ha valaki kellő indokkal és kellő erővel tiltakozik, akkor a Google illetékesei ki is törlik az adatokat.

Szűkebb értelemben az adatok és térképek összekapcsolása a térinformatika, amikor a "Hol történik a legtöbb baleset?", vagy a "Hol van az országban 300 milimétereses vagy nagyobb tolózár?" kérdésre keressük a választ. (Tolózár: nagyméretű vízügyi szerelvény.) A közhasznú térképeket a Google kiirtotta, vagy rövidesen, a mobil internet terjedésével ki fogja irtani, míg a tömeges adatoknak a térképpel történő összekapcsolását nem. A közműcégek annak idején százmilliókat fektettek a digitalizálásba, hogy számítógépes legyen az elektromos, kommunikációs gáz- és vízvezeték-hálózat, a csatorna nyilvántartása. Annak, hogy a kotrógép időnként súlyosan megrongál valamit, nem a számítógép, hanem elsősorban a figyelmetlenség, másodsorban a hiányos vagy hibás adatfelvétel az oka.

Ezeket a térinformatikai adatbázisokat nem váltja ki a Google-térképek. Pedig elméleti akadálya nincs, hogy a Google alaptérképeire áthelyezzék, és webes technikákkal elérhetővé tegyék a nyilvános adatokat. Mintha kötelezettségük is lenne erre. A földhivatalnak is - de hát hol vagyunk attól, hogy egy közhivatal betartsa a törvényt? Micsoda világ lenne az, hogy csak úgy otthonról, ingyen, egy képernyőmentéssel igazolhatnám, hogy az enyém (vagy NEM az enyém) egy földdarab?

Kivétel nélkül minden térképnek van egy olyan tervezője, akinek a hozzáértése és személyisége egyaránt szerepel a műben. (A könyveknél is fontos a tálalás, de attól a regény nem változik meg, ha más betűvel szedik, vagy más méretű oldalakon jelenik meg...) A kottáknál már fontosabb a kialakítás, például használható nagyzenekari partitúrát Magyarországon tíznél kevesebben tudnak tervezni.

A térkép érzékenyebb a formai kialakításra. Kisebb tervezési hiba nagyobb problémát okoz a térkép használhatóságában, sőt értelmezhetőségében. Az, hogy a Google-térképek térképnézete bármely nagyításban értelmezhető, használható, egy bonyolult szoftver működésének eredménye, nem csak egyszerű átméretezés: más és más objektumok, feliratok mutatkoznak a pillanatnyi léptéktől függően. Nem mellesleg pedig évszázados térképszerkesztési hagyomány, tapasztalat eredménye - és egy ismeretlen, feltehetően nem magyar művész alkotása.

Azért nem magyar, mert a magyar térképek jobbról és alulról olvashatók, mint a műszaki rajzok. A Google-térképek, és sok, feltehetően amerikai alapszoftvert használó online térkép balról és alulról olvasható.

Ahhoz, hogy adatbázisokat és a Google-térképeket összekössük, programozni kell, amihez viszont a Google megadja a segítséget: a térkép programozási csatolófelülete nyilvános, és nyílt. Vannak is térképes alkalmazások a weben, igaz, meglehetősen egyszerűek. Pontokat jelölnek ki a térképen, a pontokhoz linkeket rendelnek, amelyekre kattintva más weboldal jön fel, avagy valamilyen kép bukkan föl. Bonyolultabb alkalmazásokhoz, például megadott tartományba eső népsűrűségű területek kijelöléséhez egyrészt megfelelően kialakított adatbázis, másrészt automatizált rajzolási tudomány szükséges, amit nem lehet a hipermarket műszaki osztályán beszerezni.

A Google-térképek tudománya precízen összeillik a keresőével: információt ad, tudást nem. Abban is hasonlít, hogy a teljes méretének 99,99%-ig megbízható. Arról az egyszázad százalékról viszont nem tudhatjuk, hogy hol és miben pontatlan...