Az Oktatási és Tudományos Szerzői Jogért Akciószövetség nevű szerveződés a német parlamentet vette célba kezdeményezésével. A szövetség szerint a jelenlegi publikációs rendszer nem megfelelő, és morálisan sem tartható, hiszen a közpénzekből létrejött kutatási eredményeket éppen azok elől zárja el, akiknek az adóbefizetései lehetővé tették, hogy ezek az eredmények létrejöjjenek. - A szerzői jog egész rendszerét át kell alakítani, hogy ne csak a gazdaság, hanem a társadalom igényeinek is megfeleljen - fogalmaznak a kezdeményezők.

Az akciószövetség követelésének lényege, hogy ezentúl minden felhasználó szabadon hozzáférhessen a kutatási tanulmányokhoz és egyéb publikációkhoz. Hasonló követeléssel egyébként az előző kormányzati ciklusban a német honatyák több csoportja is előállt, ám az igazságügyi tárca mereven ellenezte a változtatást. A most összeállított petíció leszögezi: a tudományos publikációknak - ha közpénzből születtek - minden polgár számára ingyenesen és szabadon hozzáférhetővé kell válniuk. A kezdeményezők december 22-ig várják a támogató aláírásokat, utána adják át a dokumentumot a parlamentnek. Korántsem jelentéktelen szervezetről van szó: több mint 350 tudományos társaság és intézmény (egyetemek, kutatóintézetek, alapítványok), és mintegy 7000, többnyire az alap- és az alkalmazott kutatásban, illetve a felsőoktatásban dolgozó magánszemély alapította 2004-ben. A szövetség működése az ugyanabban az esztendőben elfogadott Göttingeni Nyilatkozaton alapul. Magát a nyilatkozatot a legfontosabb német kutatási és oktatási intézmények képviselői fogadták el. A dokumentum arról szól, hogy a szabad információáramlás a kutatás lényegéhez tartozik, az eredményeket pedig szabadon hozzáférhetővé kell tenni - legalább az iskolák tanulói és oktatói, illetve a többi kutató számára -, különben a publikációs és szerzői jogi szabályok szembekerülnek magának a kutatási szférának az érdekeivel is, és a fejlődés akadályává válnak.

Bár a Göttingeni Nyilatkozatot az aláírók személye és a dokumentum tartalma is kiemelt jelentőségűvé teszi, a szöveg sorsa az agyonhallgatás lett, Németországon kívül még a létezéséről is alig tudnak (jellemző módon alig találni róla magyar nyelvű hivatkozást az interneten). Pedig a felvetéseivel amúgy nagyon sokan egyetértenek. A legutóbbi választáson az Európai Parlamentbe került svéd Kalózpárt - amelynek Franciaországban, Nagy-Britanniában, sőt Németországban is vannak követői - a fájlcsere szabaddá tétele mellett éppen egy olyan szerzői jogi reformot követel, amilyet a Göttingeni Nyilatkozat is sürget. Hasonló kezdeményezéssel állt elő nemrég a Lehet Más a Politika nevű magyar szervezet is. (H. M.)