Mikrobák keltik életre a gázmezőket

A fosszilis energiahordozók minél teljesebb kiaknázására irányuló ötletekből nincs hiány. Nemrégiben az derült ki, hogy ez a szénmezők mélyébe pumpált baktériumokkal is megoldható.

A földgáz főleg metánból áll, és gyakran található a szénmezőkön. Ez okozza a mélyművelésű szénbányák sokszor tragikus kimenetelű sújtólégrobbanásait. Az utóbbi évtizedekben Észak-Amerikában és Ausztráliában gyakran a szénmezőkbe fúrt kutak segítségével hozzák felszínre ezt a gázt. A kutak kimerülése azonban a kitermelés beszüntetésével jár. Eddig legalábbis ez volt a gyakorlat.

Néhány évvel ezelőtt ausztrál és amerikai kutatók kimutatták, hogy laboratóriumi körülmények között bizonyos mikroorganizmusok képesek metánt előállítani a szénből. Azóta kiderült, hogy az ipari méretű hasznosításhoz elég vizet és bizonyos tápanyagokat pumpálni a kimerült gázkutakba. A többit - a metántermelést - a felszín alatti mikrobákra lehet bízni.

A szénmezők mikrobái a fenti beavatkozás hatására új életet lehelnek a kimerült gázkutakba. Az USA-ban már ipari méretekben alkalmazzák e módszert. Egy erre szakosodott cég 2007-ben Wyoming államban 100 bérelt gázkútból 16 000 háztartás egyéves energiaellátásához elegendő, mintegy 30 millió köbméter gázt nyert ki.

A cég jelenleg már 630 gyenge hozamúnak minősített kutat birtokol és művel, de kútjainak száma a tervek szerint az év végére eléri az ezret. A módszer nagy előnye, hogy kész infrastruktúrát hasznosít: meglévő kutakat, utakat, csővezetéket és kompresszorállomásokat.

Mivel azonban fosszilis energia hasznosításáról van szó, ennek éghajlatra gyakorolt hatását semlegesíteni kell, azaz a kibocsátott szén-dioxid befogására és tárolására alkalmas technológiákat kell kidolgozni és alkalmazni.

Kis kutakból több metán
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.