A genfi részecskefizikai intézet, a CERN nagy hírrel beharangozott és egyelőre technikai zavarokon átbukdácsoló LHC óriásgyorsítóját rémhírek és gerjesztett félelmek gyűrűje övezi. - "A tudósok fekete lyukat hoznak itt létre, ami elnyeli majd az egész világunkat!" - ijesztgetnek egyesek. Ennél izgalmasabb, hogy valóban létrehozhatók fekete lyukak, méghozzá akár asztali méretben.

Ismert, hogy a fekete lyuk rendkívül erős gravitációja elhajlítja az őt körülvevő tér-időt, és ezáltal minden, a lyuk környékére eljutó anyagot a belsejébe terel, majd véglegesen elnyel. A két kutató kimutatta, hogy a mesterséges fekete lyuknak hengeres szerkezete kell legyen, mélyén a koncentrikus gyűrűkből álló héjjal körülvett maggal. Ahhoz, hogy a fény valóban befelé hatoljon, a héj áteresztőképességét kívülről a belső felület irányában folyamatosan növelni kell. Ahol a héj és a mag találkozik, a gyűrű áteresztőképessége megegyezik a magéval, és a fény elnyelődik, ahelyett, hogy visszaverődve kijutna a lyukból.

Szép elméleti közelítés lenne, ha máris nem akadt volna két tudós, a kínai Délkeleti Egyetemen, Nanjingban dolgozó Tie Jun Cui és Kvang Cseng, akik a valóságban meg is építettek egy fekete lyukat. Igaz, egyelőre nem fény, hanem mikrohullámok elnyelésére. Szerkezetük 60 darab, különleges anyagból készült gyűrű alakú szalagból épül fel (egyébként ilyen anyagból készülhet a híradásokban egyre gyakrabban feltűnő láthatatlanná tevő köpeny is). A szalagok felületére sajátságos struktúrákat maratnak, és a profiljuk is gyűrűről gyűrűre folyamatosan változik. Ez az elrendezés teszi lehetővé, hogy amikor az elektromágneses hullám beesik, egyúttal csapdába kerül, mert végig kell haladnia a héjon, egészen a fekete lyuk magjáig, ahol is végérvényesen elnyelődik. Az elnyelt sugárzásból pedig hő keletkezik.

Maguk Narimánovék is meglepődtek, milyen gyorsan valósággá válhatott az elméletük, bár egyelőre még csak mikrohullámokra. A fénynek ugyanis nagyságrendekkel kisebb a hullámhossza, ezért sokkalta finomabb struktúrákra van szükség a feketelyuk-effektus produkálására. Ám Cui és munkatársa bizakodó. Azt ígérik, már az év végére elkészülhet az optikai fekete lyuk is. Ami azért több annál, minthogy egy szép elméleti eredményt demonstrálni is tudnak. Elképzelhető, hogy energetikailag is hasznosítani lehet majd, ha például a magra fotocellákat helyeznek el, és így akár erősen szórt napsugárzást is össze lehetne gyűjteni, tükrök és egyéb trükkök nélkül. A befogott napsugárzásból pedig villamos energiát vagy hőt lehetne kinyerni. Figyelemre méltó elképzelés, még akkor is, ha biztosan nem a holnap, sokkalta inkább a holnapután technikája lenne.