"A világot sújtó válság szükségessé teszi annak meghatározását, milyen tudásra van szükség, hogy kilábaljunk a krízisből, és a jövőben elkerüljük a hasonló válságokat" - hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke a Tudomány Világfóruma előtt rendezett sajtótájékoztatón. A tudósok és politikusok csúcstalálkozóját a Magyar Tudományos Akadémia szervezi az UNESCO-val, valamint a Nemzetközi Tudományos Tanácscsal (ICSU) közösen.

Az eseményen nem a legújabb tudományos eredményeket ismertetik, hanem olyan általános problémákat vitatnak meg, amelyek alapvetően befolyásolják a tudomány fejlődését. Idén a tudás és a jövő, illetve a tudományos eredmények kommunikálása került a középpontba. A tudományos kommunikációnak szentelt plenáris ülésen a világ két legrangosabb tudományos folyóirata, a Science és a Nature főszerkesztői vesznek részt. Bruce Alberts és Philip Campbell mellett Csíkszentmihályi Mihály, a világhírű, magyar származású pszichológus is tart előadást.

"A tudomány tíz évvel ezelőtt rendezett budapesti világkonferenciáján határoztuk el, hogy egy tudományos világfórumra Budapestre hívjuk a világ vezető tudósait, tudománypolitikusait, gazdasági szakembereit, a civil társadalom képviselőit. Köszönet illeti a Magyar Tudományos Akadémia vezetőit, hogy immár negyedik alkalommal sikerült a Világfórumot megszervezni" - nyilatkozta lapunknak Werner Arber, a konferencia egyik előadója. Az 1978-as orvosi Nobel-díj kitüntetettje szerint hosszú távon ez a rendezvény világszerte megkerülhetetlen eseménnyé válhat, hiszen ha a különböző országok meg is valósítják az itt elfogadott elveket, az mindenképpen a világ fejlődését szolgálja.

A magyar szervezők gyakran említik, hogy ennek a konferenciának hasonló szerepe lehet, mint amit a svájci Davos betölt a gazdasági életben. A svájci Nobel-díjas professzor szerint ez egy szép remény, de erről ma még nem beszélhetünk. Számos hasonló konferenciát kell megszervezni, hogy felnőjünk Davoshoz.

"Magyarország számára nagyon fontos, hogy ez az esemény Budapesten van" - nyilatkozta lapunknak Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. De mit profitál ebből a nagyvilág, nem lenne-e jobb helyen egy olyan országban, amelynek jóval nagyobb a szerepe a világ tudományos életében? - kérdésre az akadémia elnöke szerint nehéz válaszolni. Az viszont egyértelmű, hogy ha a tudomány fellegvárának számító Egyesült Államokban, Japánban vagy éppen Németországban rendeznék meg ezt, ugyanezek az emberek mennének el. A budapesti helyszín viszont azt sugallja, hogy mindenkire számítunk, mindenki labdába rúghat ezen a téren.

Egy-egy ilyen rendezvény hatása sokrétű lehet. A hazai politikusok is érzik, hogy a fórum az ország számára nagy jelentőségű, hiszen ritkán rendeznek olyan konferenciát hazánkban, amire a világ legnagyobb tévétársaságai is figyelnek. Ennél is fontosabb, hogy a közvélemény érzékelje, a tudomány az ország számára kitörési lehetőség.