Bár az okról nem beszélnek, a motiváció egyértelmű: hogy a számítógép-felhasználók közül hányan váltanak XP-ről (vagy Vistáról) a 7-esre, az legalábbis bizonytalan, a 6.5-ös Mobile viszont - a gyermekbetegségekkel küzdő elődökhöz képest - igazi sikertermék lehet (ráadásul az új windowsos mobilokat már automatikusan ezzel szállítják, vagyis igazán nagyot kell hibázni egy észrevehető kudarchoz).

A kitűzött célhoz "csupán" egy használható mobil platformot kell gyártani, ami valamivel készségesebb és innovatívabb, mint egy mobilképernyőnyi méretűre zsugorított XP - az eddigi Windows Mobile-verziók ugyanis nagyjából ennyit tudtak. A 6.5-ös az első próbák tapasztalatai alapján tényleg ügyesebb: testre szabhatóságában és szolgáltatáskínálatában is közelebb áll a versenytársak (mindenekelőtt a Symbian és az iPhone OS) szintjéhez.

Van benne néhány igazi csemege, például az elveszett telefon helyét GPS- vagy cellainformációk segítségével megmutató alkalmazás, illetve a készülék tartalmának a távolból történő törölhetősége (ez akkor lehet hasznos, ha a mobilunkat ellopják).

Az új operációs rendszert futtató telefonokat (amelyeket ezentúl Windows Phone néven emlegetnek, ám ez nem egy új készülékcsaládot jelent) gyárilag alkalmassá teszi a program a közösségi oldalak - Facebook és társai - használatára, ez azonban nem igazi újítás, inkább a konkurencia utolérése.

A felhasználó igényeinek és a telefon képességeinek összefésülésében segít a Windows Marketplace nevű alkalmazásbolt, ahonnan ingyenes és fizetős programokat, illetve megoldásokat tölthetünk le a telefonunkra. Ezeket azonban - az App Store-ral szemben - csak azok a fejlesztők készíthetik, akik a Windowstól megkapják rá a lehetőséget (tehát maguk a felhasználók nem) - az amerikai szoftvercég továbbra is ragaszkodik a zárt forráskód kissé már anakronisztikusnak tűnő gyakorlatához.