Az amerikai űrkutatási hivatal négy éven át, 350 millió dollárból fejlesztette ki az Ares-1 rakétát. Az 1960-as években használt Saturn rakéták óta nem épített ilyen hatalmas űreszközt az Egyesült Államok. Az Ares-1 az űrrepülőgépeket felváltó Orion űrhajó hordozója lesz, valamint nagyobb tömegű műholdak pályára állításánál is hasznos lehet. A hónap végére tervezett indítás azonban vastagon tesztrepülés, hiszen a rakéta néhány eleme ugyanúgy néz ki, mint a végleges, valójában csak utánzat. Ilyen például a második fokozat, az - el sem készült - Oriont fedő védőborítás és a rendszer tetején helyet foglaló mentőrakéta is.

A sikeres tesztrepülés rendkívül fontos az Ares-program számára, hiszen Barack Obama elnök hivatalba lépése után nem sokkal egy szakértői bizottságot hívott össze az amerikai emberi űrrepülési tervek felülvizsgálatára. A tíztagú bizottság augusztus közepén közölt véleménye szerint a NASA jelenlegi menetrendje (a Nemzetközi Űrállomás befejezése, az űrrepülőgép-flotta leállítása, és a Holdra való visszatérés a 2020-as évek elején) tarthatatlan. A Constellation-program (vagyis az új Orion űrhajó és az azt pályára állító Ares-1 rakéták kifejlesztése) további 50 milliárd dollárt igényelne. Az eredeti forgatókönyv az Orion 2016-os első repülésével számol, s azzal, hogy az űrrepülők időben leállnak és a nemzetközi űrállomás (ISS) sem működik már. A nagy teljesítményű Ares-5 rakétát igénylő holdutazás ekkor 2021 után megoldható lenne.

Ugyanakkor a felhasználható pénzek alapján az Ares-5 nem készülhet el 2028 előtt. Addig marad az Ares-1, de mivel az ISS már nem lenne pályán, az Orion űrhajók nem tudnának hova szállítani űrhajósokat.

A bizonytalanról visszatérve a bizonyosra: az Ares-1-X kétperces útja során mintegy 40 kilométeres magasságig emelkedik, ami alatt folyamatosan mérik a vezérlést, a teljesítményt, illetve az aerodinamikai jellemzőket. (Több mint 700 érzékelővel látták el a rakétát.) Amint a hajtómű kialszik és az első fokozat leválik az 1-X szimulációs felső részétől, az összes elem visszatér a Földre. Az sg.hu információi szerint az első fokozat gyorsítója ejtőernyők segítségével az Atlanti-óceánba ereszkedik, ahonnan azonnal kihalásszák és viszik a mérnökökhöz, míg a szimulációs elemek a vízbe való becsapódással megsemmisülnek.

Ez az indítás történelmi mozzanat, hiszen új korszak kezdődik az amerikai űrhajózás történetében. Az űrsiklók utáni korszak.